Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez

289 szeműgyre venni. Fontos ezen vizsgálódásnál ama kérdés, mily álláspontot foglal el a spiritizmus Krisztus személye, élete és tanításával szemben. A kereszténység az isteni kegyelem és segítség vallása. A valódi keresztény a názárethi Jézusban Istennek emberré lett valódi Fiát imádja ; az Atyaisten az emberiség iránti irgalmas szeretetéből egyszülött Fiát kűldé, hogy az emberiséget ne csak szava és példája, hanem szenvedése és kereszthalála által is megmentse bukásából, sebeit meggyógyítsa és malasztjával megszentelje. Jézus az Istenember a szt. Lélek valódi tanát, az örökélet igéit hirdette. Úgy beszélt, mint a kinek hatalma van és szavait számtalan csodájával pecsételte meg, melyeket saját hatalmából vitt végbe. Másoknak is hatalmat adott, hogy ne­vében hasonló dolgokat vigyenek véghez. Istennek látható or­szágát alapította meg e földön, az egyházat, melynek elöljáróit természetfeletti hatalom teljességével ruházta fel, tanítása hirde­tésével és malasztjai kiosztásával bízta meg. Látható jelek alatt a szentségeket rendelte, melyeknek érvényes és méltó kiszolgál­tatásához kötötte a kegyelmekben való részesülést. Mindazoknak, a kik hitben és szeretetben követik, jutalmul a dicsőségében való részvételt Ígérte Atyja honában. Es mit csinált a spiritizmus a keresztény vallás ezen alap­tanaiból ? A szt. Háromság imádandó titka még a theistaa) spiritisz­ták előtt is, minő Friese, képtelenséggel teljes szörnyűség,. mivel az az isteni lényeg sértetlen egységét és egyediségét szét­darabolja. »Csak egy osztatlan isteni lényeg létezik ; egy Isten, egy szellem minden szellem fölött, csak egy Teremtő« így tanít minket »János evangélista boldogúlt szelleme« az ismere­tes Adelina szája által.2) Mivel az uj világvallás apostolai a nagy keresztény vallás­alapítót el nem mellőzhették, egyezségre kellett vele lépni. Alap­nézetük szerint Krisztusnak nincs isteni természete, nem egy- lényegű az Atyával, nem igaz Isten és nem Megváltó. Saját ') A többiek az isteni háromság helyébe az emberi háromságot szellem, lélek és test, helyezték. *) »Reform. Blätter stb.« 13. 1. Dippel i. m. 93. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents