Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
értelme sincsen.« 1)»Az ember maga képviseli az általános és foly- tontartó fejlődést, mely az anyagnak szakadatlan és örökkétartó törvényét képezi : s ugyanő képviseli a durva anyagnak ismételt feltámadását is. A nagy, működő szellem, mint ok felhasználja a természetet, mint hatást, hogy általa a szellemet, mint utolsó részét előállítsa.«3) Kardec-nak az újra megtestesülésről és a lélek végtelen tökéletesbüléséről szóló tanát is össze lehet egyeztetni a leszármazási elmélettel; csakhogy Figuier3) módszere szerint e tökéletesbülés törvénye által át kell hidalnunk az ember és állat között tátongó űrt. A nap éltető sugaraival előidézi a növények és zoofiták tenyészetét. Az életre keltett csira vagyis lélekcsira fejlődik és puhánynyá, végre pedig magasabb szervezetű állattá lesz. A puhányban a lélek csak érezni képes, a halban és rovarokban azonban már megvan az észlelési képesség, az egymást követő szervezet - fokokon mindig több-több képességet nyer, míg végre a legmagasabb ponton, mint ember, mindama erők összességének jut birtokába, a melyeket mint testi lény magának megszerezhet. Mi történik az állatokkal a halál után, a spiritiszták különböző véleményen vannak. Kar dec4) szellemei azt mondják, hogy az ő világukban vándorló állati szellemek nem léteznek ; az állati lélek halála után először lappang s azután új lények létrehozására szolgál, a mely lényekben további fejlődését nyeri. Adelina szellemei megerősítik ezen elméletet, amely szerint az állati lélek finom fluidumos idegnedvszerű lénynyé fejlődik, a mely az anyagtalan szellemmel elválaszthatatlan egészszé olvad össze. A »Licht, mehr Licht« szerkesztősége ezen tünemények alapján vitatja az állati lélek egyedi fenmaradását. Egy elhalt paraszt példáúl döglött kutyájával egyszerre jelent meg.6) A *) *) Principien der Natur. I. 394. 1. V. ö. a 424—29 ; 451—55. 1. A »jós« szemmelláthatólag »kényszerítve« van, hogy az embernek az állatvilágban előforduló typusairól kimerítőleg értekezzék. V. ö. 480. s köv. 1. 2) I. m. I. 498. s köv. 1. 3) Le lendemain de la mort. 259. s köv. 1. 4) Das Buch der Medien. 391. 1. 5) Vogel, i. m. 77. 1.
