Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
231 újra való megtestesülés titkaiba beavatta, azóta saját magát is ily újra megtestesült lénynek tartja, mint a ki úgy 1394 táján Kölnben élt mint jós szűz, de mint boszorkányt halálra kínozták. J) A szellemekben nem igen válagatós ; társalkodik ifjúkori barátjával Tamással és sz. A1 a j o s s a 1, sz. L ő r i n c z- czel és Buddhával, Hah nem annal a homoeopathia megalapítójával és Humboldt S.-ral stb. 1867 óta sokat lát a vizes pohárban, így a többek közt Napoleon bukását is és homoeopathikus gyógyításokat eszközöl, különösen az olyan személyeken, a kiket szellemek tettek betegekké. Ugyanő azt beszéli, hogy Buddha egy későbbi megtestesülés alkalmával Péter apostol, egy még későbbiben pedig Xav. Ferencz személyében testesült meg. A Nachodnál elesett A. kapitány szelleme — a kinek látogatásait Adelina fogadja — »úgy érzi magát, mintha még mindig a földön élne, theát innék, dohányoznék stb.« és bizonyára még előléptetést is vár. Ezen újra megtestesülési elmélete főképen a román Olasz-, Franczia- Spanyolországban és Délamerikában élő spiritiszták között talál védelmezőkre, mig ellenben a legtöbb germán és szláv eredetű spiritisztánál nagy ellenzésre talált. Ez utóbbiak szerint a még tökéletlen emberi szellem egy túlvilági tisztulási processuson megy át, miáltal a létnek egy magasabb fokára lesz képes ; ez a folytonos előrehaladás pedig végtelen. Az összes szellemek között csak egy rokonsági kötelék létezik s ez: a rokonérzés. E rokonérzés okozza azt, hogy a szellemek a velők egyenlőképen gondolkodó és egyenlő tehetségekkel biró emberekhez vonzódnak és ez utóbbiakat befolyásolni igyekeznek. Ha valamely, akár megtestesült, akár testnélküli szellem, egy másik — valamely más világszférában élő szellemmel összeköttetésbe akar lépni, akkor csak gondolatait kell idegaurájának *) (»fluide nerveux«) fluidumszerű kisugárzásán odaküldeni. E sugarak egyike szükségképen rátalál a keresett lényre s erre megfelelő intellectualis hatást gyakorol. A gon- l l) V. ö. Studien über die Geisterwelt. Lipcse, 1874. 90. s köv. 1. *) E szerint tehát a gondolat is anyagból áll, vagyis a »peri- sprit«-nek kisugárzása. A jó gondolatok rózsaszínűek, a rosszak pedig ékek. Friese i. m. 185. 1.
