Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
228 kijelölt szférát elérje; »mert már itt e földön is rossz gyalogló volt;« mindazonáltal az uj jövevény igen szíves fogadtatásban részesült, mert Friese »Heine« és »Sei g ner Paulina« szellembarátjainak ajánlotta. A felsőbb régiókba való emelkedés igen lassan történik. Mint Stafford bizonyítja, bátran állítható, hogy a második régióban még számosán vannak őskori szellemek, sőt több fáraó is. Ha már most a túlvilágról fölhozott ferde állítások csodálatos torzképét megvizsgáljuk, a szellemek országába való állítólagos elragadtatást inkább a lelki egyensúly veszedelmes megzavarásának, mint szt. Pál-féle elragadtatásoknak vagyunk hajlandók betudni Magától értetődik, hogy nem minden spiritiszta hisz az efféle nevetséges ostobaságokban, mindazonáltal a túlvilágnak erősen érzékies felfogásában mindannyian megegyeznek. Kar dec a reinkarnatióról szóló elméletében1) a régi egyptomiaknak és Pherekydes, Pythagoras, Plato görög bölcselőknek a lélekvándorlásról (metempsychosis) szóló ismeretes tanait nyitotta föl s kiegészíté ezeket a vad népek gondol- kozási köréből vett adalékokkal. Azon lélek, mely itt e földön czélt tévesztett, halála után ismét testet ölt magára, hogy egy lépéssel tovább haladjon a tökéletesedés útján. S természeti szükségéhez képest mindaddig ismételten aláveti magát ezen újból való megtestesülésnek, mig tökéletesen meg nem tisztül, és a legfőbb boldogságra érdemessé nem lesz ; kéréssel siettetheti ezen folyamatnak bekövetkezését, mig közönyösséggel halogathatja, de magát alóla egyszer s mindenkorra kivonni nem képes.2) A rein- carnatio Isten igazságára van alapítva, a ki egy embertől sem l) Kar dec szellemét a spiritiszta gyűléseken többször megidézték s itt — mint mondják — vissza is vonta a reinkarnatióról szóló tanát. »Psych. Studien« 1880. 9. fűz. 408. s köv. 1. Követői azonban elhunyt mesterük, Kardec alapelveihez szorosan ragaszkodnak, midőn azt mondják, hogy a kérdéses meghazudtolás nem magától a mestertől, hanem egy rosszakaró ál-K ardectől eredt. s) »La réincarnation est donc une nécessité de la vie spirite comme la mort est une nécessité de la vie corporelle . .. L’avancement est un besoin que l’Esprit éprouve tôt ou tard ; tous doivent monter, c’est leur destinée.« Kardec i. m. 140. s köv. 1.
