Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
IV. A kiváló médiumok és mutatványaik
azonban Max kezét szomszédjáétól elvonta és a zárt lánczot vagy helyesebben kört csak pillanatra is megszakította, a médium hanyathomlok földre zuhant. De még csodálatosabb dolgok történtek Annathalban Schmidnél, hol egyszerrenyolczkülönböző hangszer röpült ide-oda a levegőben és minden egyes jelenlevőt megérintettek ; miközben E g 1 i n t o n a szoba padlásáig emelkedett. ') De a legnagyobb feltűnést Németországban az amerikai származású Dr. Slade Henrik2) orvos keltette kettős okból, mivel Vogel8) szavai szerint »fényes nappal kísérletezett és mivel tudományos tekintélyek ellenőrizése mellett tartott és kifogástalanoknak ítélt kísérletei részben egy sajátságos vonással bírnak és a spiritisztikai tünemények új kategóriáját képezik. Slade, a mint arra az öntudatra ébredt, hogy benne nagyfokú médiumi erő rejlik, nem praktizált többé mint orvos, hanem egészen ezen új művészetének élt. Elment Angliába, innen 1877-ben Németországba, innen Pétervárra, Bécsbe, Mel- bourneba utazott és 1879-ben visszatért Amerikába. Londonban Lankester tanár, a »Royal Society« tagja, Dr. D o n k i n n a 1 ') »Psych. Studien.« 1879. 517. 1. — Eglinton kísérleteiről Bécsben v. ö. Hellenbach »Die Vorurtheile der Menschheit.« III. k. Bées, 1880. 219. s köv. 1. 2) A »Berliner Tagblatt« 563. száma 1880. decz. 2-áról a »Pittsburgh Telegraph« egy sensatiós felfedezésével lepte meg olvasóit, hogy t. i. Slade nem is volt férfiú, hanem egy teljesen kifejlődött nő, ki előszeretettel viseltetett a férfiak öltözete iránt és ifjú korától azt hordott; ezt a titkot saját érdekében kitünően tudta őrizni, Végtére azonban San-Franciscóból Sakramentóba való utaztában, mikor a guta megütötte, hálótársa, egy pittsburgi polgárember, fölismerte. — A piszkolódó tudósítónak magyarázata könnyen érthető. a) Fechner tanár (»Die Tagesansicht gegenüber der Nachtansicht.« Lipcse, 1879. 271. 1.) a szürkületben tartott ülések igazolására ezeket írja: Ne ütközzék meg senki azon, hogy a szürkület a spiritisztikai kísérleteknek sikerét jobban biztosítja; mert a homályban jobban meg van akadályozva bárki részéről is a zavar ; de általánosságban áll, hogy, ha a médium kissé jobban erőlködik, a kísérletek fényes nappali világnál ép úgy sikerülnek, mint félhomályban vagy sötétségben. Ugyanezen okokat találjuk Crookes, Wallace, Zöllner, Perty stb.-nél is, de semmikép sem osztjuk véleményüket.
