Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
III. A modern spiritizmus keletkezése és kiterjedése
' 14« sok is érnek, vágj7 talán engem is az őrültség sötét éjjele fenyegetne, életemnek önként véget vetek.«1) Midőn tehát Akszákow közbelépésével és költségén Slade Henrik médium Lipcsébe érkezett, Zöllner oly szándékkal fogott a kutatáshoz, a mely előtte Wallace, Crookes angol kutatókat és másokat ugyané lépésre bírt, hogy t. i. az állítólagos szédelgést napvilágra hozza. Azonban máskép ütött ki a dolog : a merev materialista kísérletei következtében hivő spiritiszta lett és egy újonnan megtértnek erélyével és lelkesedésével törekedett uj világnézetét terjeszteni. Midőn azon tanácskozások eredményét, a melyeket társainak, F echner psycho- fizikus, Scheibner mathematikus (mindkettő Lipcsében) és a nagyhírű Weber W. elektrikus (Göttinga) jelenlétében S1 a d e-val megtartott, közzé tette, a spiritisztáknak mindenesetre volt okuk arra, hogy diadalmi lármát csapjanak ; a német tudományosság egyik elismert díszét nyerték meg ügyöknek, ősgermán fajú bajnokot, telve rettenthetetlen nyíltsággal és tántoríthatatlan erélylyel, fölfegyverkezve az irodalmi polémia összes fegyvereivel, mestert nyertek a támadásban ép úgy mint a védelemben. Z ö 11 n e r-ben eleinte minden egyesült, a mi a megvetett és kigúnyolt spiritizmusnak tekintélyt kölcsönözhetett, a pontos szemlélő híre és nagy dialektikai és stilisztikai ügyesség. A jóslat, a melyet Zöckler2) a greifswaldi egyetem theo- logiai tanára, Zöllner munkájára ennek megjelenésekor mon ■ dott, nemsokára beteljesedett és ezen a természettudomány ') Wissenschaftliche Abhandlungen. III. 37. 1. 2) Ez olyan könyv, mely az őrültek házába viszi olvasóját, fogja a bírálók egyik része kiáltani, míg a másik úgy fogja találni, hogy valami jelentékenyebb számos év óta sem a természet, sem a szellem- tudomány terén nem tétetett közzé. Ez utóbbiak a német tudományosság és Németország szellemi életére nézve jobb jövő hajnalát fogják különösen e műben felderengni látni. Hogy attól sem fognak tartózkodni, hogy szenvedélyes gúnynyal halálig bosszantsák és az irodalmi csőcselék kaczajának feláldozzák, mutatja a fogadtatás, a melyre a tavaszkor megjelent első kötet olyan lapokban, mint : »Im neuen Reich«, »Volkszeitung«, sőt még az augsburgi »Alig. Zeitung«-ban is talált. Jelentékeny e munka minden tekintetben. A szerző, a mi
