Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

III. A modern spiritizmus keletkezése és kiterjedése

' 14« sok is érnek, vágj7 talán engem is az őrültség sötét éjjele fenye­getne, életemnek önként véget vetek.«1) Midőn tehát Akszákow közbelépésével és költségén Slade Henrik médium Lipcsébe érkezett, Zöllner oly szán­dékkal fogott a kutatáshoz, a mely előtte Wallace, Crookes angol kutatókat és másokat ugyané lépésre bírt, hogy t. i. az állítólagos szédelgést napvilágra hozza. Azonban máskép ütött ki a dolog : a merev materialista kísérletei következtében hivő spiritiszta lett és egy újonnan megtértnek erélyével és lelkese­désével törekedett uj világnézetét terjeszteni. Midőn azon tanács­kozások eredményét, a melyeket társainak, F echner psycho- fizikus, Scheibner mathematikus (mindkettő Lipcsében) és a nagyhírű Weber W. elektrikus (Göttinga) jelenlétében S1 a d e-val megtartott, közzé tette, a spiritisztáknak minden­esetre volt okuk arra, hogy diadalmi lármát csapjanak ; a német tudományosság egyik elismert díszét nyerték meg ügyöknek, ősgermán fajú bajnokot, telve rettenthetetlen nyíltsággal és tántoríthatatlan erélylyel, fölfegyverkezve az irodalmi polémia összes fegyvereivel, mestert nyertek a támadásban ép úgy mint a védelemben. Z ö 11 n e r-ben eleinte minden egyesült, a mi a megvetett és kigúnyolt spiritizmusnak tekintélyt kölcsönözhe­tett, a pontos szemlélő híre és nagy dialektikai és stilisztikai ügyesség. A jóslat, a melyet Zöckler2) a greifswaldi egyetem theo- logiai tanára, Zöllner munkájára ennek megjelenésekor mon ■ dott, nemsokára beteljesedett és ezen a természettudomány ') Wissenschaftliche Abhandlungen. III. 37. 1. 2) Ez olyan könyv, mely az őrültek házába viszi olvasóját, fogja a bírálók egyik része kiáltani, míg a másik úgy fogja találni, hogy valami jelentékenyebb számos év óta sem a természet, sem a szellem- tudomány terén nem tétetett közzé. Ez utóbbiak a német tudományos­ság és Németország szellemi életére nézve jobb jövő hajnalát fogják különösen e műben felderengni látni. Hogy attól sem fognak tartóz­kodni, hogy szenvedélyes gúnynyal halálig bosszantsák és az irodalmi csőcselék kaczajának feláldozzák, mutatja a fogadtatás, a melyre a tavaszkor megjelent első kötet olyan lapokban, mint : »Im neuen Reich«, »Volkszeitung«, sőt még az augsburgi »Alig. Zeitung«-ban is talált. Jelentékeny e munka minden tekintetben. A szerző, a mi

Next

/
Thumbnails
Contents