Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

89 a jelen s a jövő kora gúnyjának tesz ki, — nem volt valami ta­lán hevesvérű délszaki, hanem a hideg éjszak férfia, t. i. S w e- denborgEmánuel, szül. Stockholmban 1688. jan. 29.x), megh. Londonban 1772. márczius 29-én. Atyja, Swedberg Jesper westgothlandi püspök volt. S w e d e nb o r g fiatalko­rában a természettudományok tanulmányozására adta magát, hosszabb ideig utazottt külföldön s 1716-ban a svéd bányászati kollégiumban ülnök lett; 1719-ben Ulrika Eleonora királynő nemességet és Swedenborg nevet adott neki. 1747-ben lemondott hivataláról, hogy háborítatlanúl az égiekkel való társalkodásra szentelhesse idejét. Már nehány évvel előbb ugyanis egy utálatos kígyókból, békákból és más effélékből álló látomás után, amelyek egy délben, közvetetlenül ebéd után szobája talaját ellepték, egy férfit látott a szoba szögletében ülni, ki a következő éjjelen atyaistennek nyilatkoztatta ki ma­gát s szájából a következő figyelmeztetést hallotta : Ne egyél annyit ! Mint maga bevallja ugyanis, akkor nagyon jó étvágy- gyal evett. 2) De hogy az »ötödik, vagy uj keresztény egyház« alapítója magasabb küldetését valóban egy gyomormegterhelés után, ami tudvalevőleg fogékonyakká tesz bennünket, a káprá- zatokra kapta és kezdte, mindazáltal még sem mérnök állítani ; később legalább a mi látnokunk olyan józan s egyszerű élet­módot követett, hogy sokak előtt fösvény hírébe került. Ami ezen látónak lélektani elemzését még inkább elősegíti, de ke- vésbbé lehet ismeretes, az azon körülmény, melyet B a r r u e 1 abbé a londoni orvosokra hivatkozva emlit, hogy Sweden­borg angyalokkal való közlekedése egy betegség után kezdődött, ennélfogva minden látszat szerint élettani bántalmakkal volt összefüggésben. 3) A legjobb felvilágosítást azonban az éjszaki ') Egyik Dr. Hartley pásztorhoz intézett levelében Swe­denborg maga az 1689-ik évet vallotta születése évéül, állítólag egy angyal parancsára, »mivel ez alkalmasabb rá nézve, mint az igazi.« E. Swedenborg’s Leben und Lehre. Frankfurt, 1880. 70. 1. 2) Swedenborg maga közölte ezt Robsahm Károly bizalmas barátjával, a svéd bank igazgatójával. V. ö. E. Sweden­borg’s Leben und Lehre. Frankf., 1880. 13. 1. 3) Der animalische Magnetismus in seinem Verhältniss zu den Wundern des Christenthums. Regensburg, 1853. 228. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents