Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

87 Eféle rángatózások, vagy önkívületi görcsök által vonták ma­gukra a figyelmet a janzenisták is 1724-től 1736-ig a párizsi sz. Medard czínteremben. Erre a rángatózásokkal járó próféta- ságra emlékeztetnek némely vonatkozásukban a methodisták u. n. küzködő gyűlései (Kampfmeetings) s az irvingianus »fő­angyal« üzelmei, továbbá az a szónoklási és olvasási mánia, amely 1841-től 1844-ig Svédországban járta, s az a szónoklási betegség, amely 1852-ben Niedereggenen badeni faluban tört ki s nem sokkal előbb egy sziléziai helységben az iskolásgyer­mekek közt mutatkozott. A 17. század második felét s a 18. századot a felvilágosodás korszakának szokás nevezni ; ez egyszersmind a rajongók és szé­delgők korszaka volt. Amazok öntudatlanul mindenféle képze­lődéssel és látomásokkal csalták önmagukat s másokat is, eme­zek szándékosan ültették fel embertársaikat, a mennyiben túl­világban való hitüket kizsákmányolták. Eckartshausen1) bizonyos mutatványról beszél, amelyet egy skóttól tanult, aki megint valami zsidótól tudta meg azt. Nem csekélyebb dolog forog szóban, mint megjeleníteni minden tetszés szerinti halottat azon füstben, amely bizonyos maró anyagok elégetéséből kép­ződik. Halljuk magát az elbeszélőt: »A következőket észleltük: amint a füstölgő anyag a serpenyőbe kerül, valami fehéres test képződik, amely életnagyságban látszik a serpenyő fölött lebegni. Hasonlít azon személyhez, akit látni kívántunk ; csak­hogy az arcz hamuszínü. Ha az alakhoz közeledünk, bizo­nyos ellentétes nyomást érezünk, olyasféle valamit, mintha erős szél ellenében haladnánk, amely visszafelé tol. Ha szóba állunk vele, nem emlékszik világosan vissza a beszélgetésre ; s ha a jelenség eltűnik, úgy érezzük magunkat, mintha álomból ébrednénk föl. A fej kábult. Közönségesen bizonyos összehúzó­dást érezünk az alsó testben : az is nagyon különös, hogy ugyanaz a jelenség ismét látható lesz, ha homályban vagyunk, vagy homályos testekre nézünk. Ezen kellemetlen benyomás volt az oka, hogy e jelenséget, hamég oly nagyon unszoltak is néme­lyek, nem szívesen idéztem elő. Egy napon, ebéd után, mikor ') Aufschlüsse zur Magie 2. kiadás. München, 1791. 57. és köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents