Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

m 73 zéki csalódást, léleklátomást s más effélét idéztek elő, s az akkori fogalmak szerint különösen a léleknek nyitottak utat a mágiá­hoz. A sisakvirág Gard anus szerint a repülés érzetét kelti fel, a nadragulya rémalakokat alkot, a maszlagos redőszirom pedig, melyet varázsitalba kevertek, gyönyörérzetet. E varázs­eszközök oly anyagokból lévén készítve, melyekben a természet romlottsága a leghathatósabban megmaradt, különösen a női szervezetet hozták ki rendes kerékvágásából és ama rút elragad­tatásba sodorták, a mely boszorkányszombat néven ismeretes, és ördögi ellentétet képez ama gyengéd, fenkölt jegyesi viszony­nyal szemben, a mely különös kegyelem folytán Krisztus és az istenfélő lélek között fennáll. E fizikai izgatószerek haszná­lata oly rohamos elterjedést nyert, hogy a nép gondolkodása a boszorkányt és kenőcsös fazekát elválaszthatatlanul egyesítette és hogy ezen egyesítés nem álomszülte képzelődések eredmé­nye volt, számos bírói vizsgálat kimutatta.1) A szombatnapi boszorkánylakomák tehát bizonyosan csu­pán látszólagos ételekből állottak, és a sátánnal való bujálkodás terméketlen ésképzelt volt. Minthogy azonban a boszorkánylovag- lás és boszorkánytáncz ezen példátlanul utálatos képzetei a plasztikus előadás és a tárgyilagos szemléletek magaslatára emel­kedtek, a rászedett gyönge nőt nem lehetett többé azon hiedelmé­től eltántorítani, hogy a sátánnal kaczérkodott, a bakot megcsó­kolta és a szombat többi orgiáit is megünnepelte. Ez ugyanis ama látomásokat, melyeket a kéjvágy féktelen ösztöne az ön­kívület állapotában saját »én«-jének legmélyéről varázsolt elő, az ébrenlét állapotában is változatlan hatályukban tartotta vissza, s minden kínzás és máglyatűz ellenére elszomorító hősiességgel megőrzötte. A legbizarrabb ábrándozások valódi­ságába vetett hit a hysterikus és typhusbetegeknél is gyak­szerek közt gyakran említi étik bizonyos varázsbalzsam és füstpor. A varázsszerek között nevezetesebb volt a linka, (Hypericum, ördög- balha), a melynek nedvét a boszorkányoknak adták be, hogy a kínzásnál vallomást tegyenek ; a linkát már a pogányok is használták és száza­dunkban is talizmánul használta a prevorsti jósnő. A csonka gyökerű sikkantyú (Morsus diaboli, Scabiosa succisa), a tarka bogács (Spina alba) stb. hasonlókép antimagikus szerek gyanánt szerepeltek. l) V. ö. G ö r r e s i. m. 558. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents