Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
18 I. Istennel vagy Isten nélkül? 2. Isten a világ teremtöje. minket össze a légkörnek százszorozott nyomása ? Honnét van a viz sajátságos körútja, mely mint eső megitatja a növényvilágot, a földbe szivárog s mint forrás megtisztulva s ásványokkal vegyülve, számunkra és az állatok számára kibugyog a sziklákból, patakokban és folyókban lakást ad a halaknak, a tengerbe ömlik, a napsugarak melege folytán elpárologva felhőket képez s mint eső ismét a földre jut ? Honnét van az, hogy a viz — az egyedüli kivétel — nem lesz sűrűbbé nagyobb fokú hűtésnél, sőt legnagyobb sűrűséggel s ennél fogva legnagyobb sulylyal 4 foknál a zérus fölött bir ? Ha a viz az általános szabályt követné, akkor a jég nem úsznék a viz fölött, hanem elmerülne ; a tenger jéggé fagyna s a hidegtől egy ember sem élhetne a földön. S végre honnét van az, hogy az élettelen ásványok oly mathematikailag szabályos jegeczeket képeznek ? Ha ön ezt mind esetlegességnek tartja, akkor ugyanazon, vagy még nagyobb joggal mondhatom, hogy Göthe Faustja nem egyéb, mint a legyek munkája ; nem is Göthében fogam- zott meg annak eszméje, hanem esetleg volt az ő szobájában több iv fehér papiros s távolléte alatt a legyek oly szerencsések valónak, hogy az ő fekete pontjaikkal épen a Faust betűit, verseit és jeleneteit hozták létre. Ezt nevezem én Faust „tudományos“ magyarázatának. Ellenben eme költemény létezéséből azt következtetni, hogy valamikor egy költő élt, a ki azt tervezte, ép annyira ellentétben állana a „modern tudománynyal,“ mint a világ csodálatos összhangjából a teremtő létezésére következtetést vonni. És ha az egész czélszerűséget a teremtésben a Darvvin- féle leszármazási elmélettel s pusztán a czélszerűség felé való törekvéssel akarja Ön megmagyarázni, kérdem : Honnét van a szépészet a természetben ? Honnét a finom rajzok némely pillangók szárnyain, melyeknek bizonyára semmi gyakorlati czéljuk nincsen ? Honnét a tájak szép összbenyomása ? Honnét van az alpesi fény, az esti pir, a szivárvány s a csillagos ég az ő pompájával ? Ezek a szépségek is mind esetlegességek ? Ha mindenütt csak nem tudom miféle ismeretlen, önké- nyüleg feltett s vakon működő czélszerűségre való törekvés
