Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Vallás és szinpad, vagyis a dráma valláserkölcsi szempontból tekintve
- ! IIJ.L IL|^UI!)|^(UJ||f Pl!, JHP._, A színművészet befolyása a műveltségre. 31í Azért minden jóravaló s józanul gondolkodó embernek, ki saját jólétét, felebarátjainak s hazájának boldogságát szivén viseli, szent kötelessége czélszerűelcnek bizonyult eszközök által, helyes úton-módon a közerkölcsiség virágzásának előmozdítására törekedni, mind azt pedig, mi a közerkölcsiség terjedésére bármi tekintetben ártalmas, és hátrányos, teljes erővel kiküszöbölni és ellensúlyozni. Szemügyre véve azon eszközöket, melyek az erkölcsiség emelkedésére jótékony vagy káros befolyást gyakorolnak, a leghatalmasabbak egyikének bizonyul be a színművészet, akár benső mivoltát, akár a történelem tanúságát vagy a köztapasztalatot vesszük tekintetbe. Mert a színművészet, a mint egyrészről hatalmas emeltyűje lehet a valódi műveltségnek s közerkölcsiségnek. másrészről roppant erejű tényező gyanánt szerepel az álművelődés örve alatt a vallástalanság s erkölcstelenség terjesztésében is. Minden attól függ, hogy mily irányelveket tart szeme előtt az író színművek szerkesztésében s a színész azok előadásában. Ezek előrebocsátása után hozzáfoghatunk annak bebizonyításához, hogy a színművek által előidézett hatás sokkal életbevágóbb, mint hogy velük szemben közömbösek lehelnénk. . . .... I. I. A színművészet befolyása a műveltségre. A színészet mint az erkölcsileg szép képviselője. Nincs a művészetnek oly ága, mely erőteljesebb s maradandóbb hatást gyakorolna a kedélyekre, mint a színművészet. S ez nagyon természetes. Az ember nem csupán szellem, mint az angyalok. Az emberi lélek a fogantatás pillanatától kezdve anyagi testtel rokonul össze s kölcsönös közösségben él azzal az élet utolsó perezéig. A test, különösen pedig az öt főérzék közvetíti a lélekkel a külvilág kellemes vagy kellemetlen benyomásait, valamint a lélek működése is a test által nyilvánul. Az emberi természet eme kettős (szellemi s érzéki) mi-
