Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

Edgár átlépi a Rubikont. 193

„És elmegyen sok nép, és azt mondja; Jertek, menjünk föl az Úr hegyére, és Jákob Istene házához, s ő megtanít minket utaira, és ösvényein fogunk járni ; mert Sionból megyen ki a törvény és az Úr igéje Jeruzsálemből.* ')

7. A megigazulásról szóló tan.

(1. Edgár levele.)

Főtisztelendő Atyám! Határoztam. Én Jézus Krisztusnak nemcsak láthatatlan, de látható országához, az 0 általa alapított egy, szent, közönséges és apostoli egyházhoz is akarok tartozni, katholikus akarok lenni. Azon igazság mellett felhozott érvei, hogy Krisztus az apostolokat élükön szt. Péterrel, a későbbi időkre nézve pedig ezek utódjait megbízta, hogy tanítsanak minden nemzeteket, — meggyőztek engem ; ezen igazságból kifolyólag nekem szent kötelességem, hogy Krisztus ezen meghatalmazottjainak tanítását hallgassam, vall- jam és kövessem.

Ennek folytán álláspontom Önnel szemben lényegesen megváltozott. Nem vagyok többé Önnek ellenfele, ki alkalom- adtán Önnel vitatkozik; én tanítványa vagyok Önnek, á ki Önben az egyházi-tanító hivatalnak egyik felhatalmazottját látja. Ha tehát nehézségekre bukkanok, többé nem azért terjesztem azokat Ön elé, mintha a. kath. tan igazságában kételkednék, hanem azért, hogy felvilágosítást nyerjek Öntől. Mert: „Én hiszem mindazt, amit Isten kinyilatkoztatott, és anyaszentegyháza által, hogy higyjük, elénk ad.“ Különösen pedig hiszem az egyetemes zsinatoknak csalatkozhatlanságát mindazokban, amik a hit és erkölcsre vonatkoznak. És mivel a vatikáni egyetemes zsinat, valamint a föld kerekségén elszórva levő püspökök felállították és elfogadták azon tant, hogy az egyház legfőbb pásztora, Jézus Krisztus helytartója, még akkor is, ha a többi püspökök meghallgatása nélkül határoz yég*) Izaiás 2, 2. és 3.

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra.

13