Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
Ki elnökölt a nicaeai zsinaton (325) ? 181 mentesség, nem emberi találmány. Ha figyelemmel kiséri a kereszténységet egészen annak eredetéig, mindezeket megtalálja már. És hogyan is lehetne ez máskép ? Hogyan hagyhatta volna Krisztus egyházát látható fő és látható fensőbb tanító nélkül, miután elhatározta, hogy visszatér az égbe ? Mivé lett volna az egyház egysége ilyen látható fő nélkül ? Azután miként juthatna az ember bizonyosságra a vallási kérdésekben, ha a fő nem volna csalatkozhatatlan ? S ha nem a római püspök ezen csalatkozhatatlan fő, tehát ki légyen az? 4. De ezzel még korántsem értem végére azon történeti bizonyítékoknak, melyek a pápa tévmentessége és elsősége mellett tanúskodnak. Mert meg kell vallania, hogy ezen a protestánsok által elvetett, különös katholikus hitágazat mellett a hagyományból merített érveink nem gyengébbek azoknál, melyek a szentirás valódisága és isteni sugalmazottsága mellett felhozhatók, s a melyeket Önnek is el kell fogadnia, ha nem akar a bibliával a levegőben állani. A keresztény ó-kor íróihoz fordulok tehát, s megkezdem néhány görög íróval, kiknek tanúskodása annál fontosabb, mert épen a görög egyház volt az, mely a rómainak mindig legjelentékenyebb ellenzékét képezte. Studiumi Tódor (f 826), konstantinápolyi apát, a képrombolókról ezt mondja: „Ok maguk választották el magukat Krisztus testétől és a legfőbb tanszéktől, melyben Krisztus a hit kulcsait létévé, a melyen eddig nem vettek erőt, s az idők végezetéig sem fognak erőt venni a pokol kapui, vagyis az eretnekek szavai.“ ’) Konstantinápolyi Maxim, ki a 7-ik században élt, így nyilatkozik: „Minden Róma felé tekint, mint a nap felé, hogy onnan fogadja el a szent hitet ; itt van az egész egyház alapja, melyen az Ur szavai szerint, nem vesznek erőt a pokol kapui ; nála vannak az igazi hitnek és vallásnak kulcsai, mely mindenki előtt, ki hozzá fordul, feltárja l) Theodor Stud. ep. II. 63. op. Migne g. 99 k. 1281 1. A.
