Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

162 III. A kath. egyház és tanai. 4. Biblia, hagyom, és tanítói hivatal.

Hasonlóképen nyilatkozik szt. Hilár (f 368): „Gondold meg, hogy nincs eretnek, ki hazug módon azt nem állítaná, hogy káromlásait a szentirás alapján hirdeti.“ *)

Találóan mondja Tertullián (f 245): „Az eretnekek egyes könyveket vagy egészen elvetnek, vagy csak részben fogadnak el, hozzátesznek vagy elvesznek azokból, s lia egynéhányat egészen el is fogadnak, de nem valódi értelmük szerint magyarázzák azokat és az igazságot eltorzítják. Amit a könyv megczáfol, azt ők el nem ismerik, ellenben arra erősen támaszkodnak, a mit ők hamisan kitaláltak vagy kétértelműen magyaráznak. Ezért a szentirás feletti viták csak kételyeket szülnek, mert minden ellenük szóló igazság részére lehet a bibliában érveket találni, és a hallgató még nagyobb bizonytalanságban távozik mint jött.“ 3)

Végre szt. Irén (f 202) igy nyilatkozik: „Az egyház az örök élet bejárata, a többiek mind tolvajok és rablók ; azért kerülnünk kell őket és szorgalmasan megtartani mindazt, a mit az egyház tanít, ésmeg kell őrizni a hagyományokat. Ez zsinórmértéke a hitnek számos vad népnél, kik Írott könyv nélkül hisznek Krisztusban.“ 3)

Ha pedig hallani óhajtja, mint Ítél a fennforgó kérdésben egy elfogulatlan és tiszta gondolkozásu protestáns, hallgassa meg Lessingnek következő nyilatkozatait:

..1. §. A régi atyák ama hitágazatok összegét Regula fideinek nevezték el.“

„2. §. Ezen Regula fidei nem az uj-szövetségi szent könyvekből van kivonva.“

„3. §. Ezen Regula fidei megvolt, mielőtt egyetlen újszövetségi könyv létezett volna.“

„5. §. Ezen Regula fidei-vel nem csak az apostolok idejében élő első keresztények valának megelégedve, hanem a négy első század későbbi keresztényei is tökéletesen elégnek tartották azt.“

') Hilarius ad Constant. II. 9. Migne L. 19. k. 569. 1.

!) Tertullián Praescr. e. 17, 18.

2) íren. c. haeres. III. 4.