Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

138 III, A kath. egyház és tanai. 2. Rombolás-e vagy építés ? nak átadva. De lehettek az előbbi századokban az egyháznak oly lakói, kik e felől nem voltak kellőleg tájékozva; az 1854-iki határozat volt, hogy úgy mondjam, a mérnök és ennek tér­képe. E térkép kifüggesztése, azaz a kihirdetés után, alig volt művelt katholikus, a ki nem tudta volna, hogy ezen hitága­zat a keresztény kinyilatkoztatás összegéhez tartozik. A 18 század folyamán gyakran támadták meg ellenséges szomszédok a földbirtokot törvényszéki perekkel is ; hasonló­képen támadták meg az eretnekségek az egyháznak egyes hitágazatait, kezdve a Szentháromságtól egészen a legújabban mégostromolt tanokig. De a törvényszék határozata megvédte az ősi tulajdonjogot ; épen igy vetette vissza mindég az egy­ház is határozataival az eretnekség újításait, Ha tehát a vitás birtokrészek egyike birói Ítélet által a régi tulajdonosnak Ítél­tetett oda, vájjon ennek tulajdonjoga csak ez Ítélettől kezdve számíttatik-e ? Oh nem ! Sőt kezdettől fogva övé és családjáé volt ama birtokrész, és az újonnan hozott ítélet csak elis­merte azt, a mi már nagyon régi időktől fogva fenállott. így valamely hitágazat sem akkor kezdődik a kath. egyház hit­ágazata lenni, ha valamely eretnekség támadásai ellenében ünnepélyesen kihirdettetik ; mert hitágazat volt az Krisztus idejétől kezdve, kihirdetett hit ágazat természetesen csak az új határozat által lesz. így állnak a dolgok a kath. egyházban. Egészen más­képen az eretnekségeknél. Minden eretnekség először az örö­költ birtok egy részén szokott túladni, azaz más szóval, egy régi hitágazatot elvet ; azután lassankint ledöntik a szép töl­gyeket, azaz felhagynak az ősi szokásokkal (mert hisz azok emberi rendeletek) ; végre magán az ősi váron is túladnak, vagyis eltűnik az egylényegű s háromszemélyű Istenben, vala­mint a Krisztus istenségében való hit. így megy ez egész a bukásig, mig végre bekövetkezik teljes mezítelenségében és sivárságában az atlieizmus és materializmus. Az eretnekség eljárása tehát nem egyéb, mint rombolás, csonkítás, felforga­tás, mig az egyház ragaszkodása az öröklött tulajdonhoz : építés, szépítés és annak fejlesztése. Ezeket előre bocsátva azt mondom Önnek: A pápai csa-

Next

/
Thumbnails
Contents