Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

A pápai csalatkozhatatlanság. Az ó-katholikusok.

135

nem hitt, a mely tan tehát bizonyosan nem tartozik a valódi kereszténységhez. Sőt inkább e tan egyike azon sok toldaléknak, melyet Jézus Krisztus tiszta tanához ragasztottak Önök.

Mit szól Ön ehhez ? Én is kíváncsian várom válaszát.

(3. A szerzetes Atya leveléből.)

A pápai csalatkozhatatlanságra felhozott ellenvetésére, feleletem az, hogy különbséget teszek az építés és rombolás között.

Rombolásnak nevezem azt, ha a görög és orosz egyházak 517-ben vagy 1439-ben a pápa elsőségét elismerik, azóta pedig tagadják. Vagy azt kell Önnek állítani, hogy 517 előtt az egész keresztény egyház tévútra került, vagy pedig bevallani, hogy a görögök és oroszok most vannak tévely- ben, mig a kath. egyház, mely az 517-ben általános érvényben volt tannal ma is megegyezik, megtartotta a valódi kereszténységet.

Hasonlóképen rombolásnak nevezem azt, ha 1517 előtt az egész keresztény egyházban hitték, hogy Krisztus 7 szentséget rendelt és ha ezzel ellentétben Önök, protestánsok 1517 után azt állítják, hogy Krisztus nem 7, hanem csak 2 szentséget rendelt. Ezen rombolás következtében Önök, protestánsok is kénytelenek azt állítani, hogy 1517 előtt vagy az egyház lett hűtelen hivatásához, vagy ha nem, úgy meg kell vallania, hogy (1517 után) Önök maguk vesztettek el egy lényeges részt a kereszténységből.

A rombolás tehát abban áll, hogy ellenmondásba keveredik az ember azzal, a mi bizonyos időben mint szilárdan álló keresztény tan általános érvényben volt.

Nem, igy az építés.

Hogy a sok emberi rendeletről szóló ellenvetésére visz- szatérjek, építésnek nevezem első sorban azt, ha az egyház új böjtnapokat, új szertartásokat stb. rendel. Mert jóllehet az egyház a Krisztus által adott kinyilatkoztatáshoz semmit sem tehet hozzá, mindazonáltal a keresztény életet