Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
132 III. A kath. egyház és tanai. 2. Rombolás-e vagy építés? kozva az igazságot magának akarja tulajdonítani. Mert ha az ujrakeresztelőknek igazuk volna, akkor az egyház évszázadokon keresztül, egy igen lényeges pontra nézve tévedésben lett volna ; a mi pedig nem lehetséges. Most kérem, figyeljen ! Hadi készletem ezentúl már Ön ellen is irányul. Kálvin fellépése előtt, minden vallás követői hitték, hogy az Úrvacsorában Jézus Krisztus valóságos testét veszik magukhoz. Ezen tan, ha nem felelne meg az igazságnak, ördögi csalás lenne : tehát igaz e tan, és Kálvin tana nem egyéb, mint megcsonkítása a valódi kereszténységnek. Ismét kérem, figyeljen ! A Luther és Kálvin fellépését közvetlenül megelőző századokban, általános volt a hit, hogy Krisztus hét szentséget rendelt; hitte ezt a római kath. egyház, a görög és az orosz, sőt még a kisebb keleti szekták is ; röviden, nem volt egyetlen egy jelentékenyebb keresztény vallás sem, mely ne hitte volna : ez tehát keresztény igazság, s Önök protestánsok a kereszténységnek lényeges részét vetették el, midőn a Krisztus által rendelt hét szentség közül, ötöt elvetettek. Körülbelül ugyanez áll a többi tanokról is, melyekben a protestánsok és katholikusok különböznek. Ezzel a protestantizmus összes elágazásaival együtt el van ítélve. Csak a katholikus s talán a görög és orosz egyházak maradnak a harcztéren, — ismét három gyűrű, melyek közűi az épen előbb használt próbakő segélyével a valódit kell kikeresnünk. A próba könnyen megvan. Ezen vallások között a gyakorlati különbség főleg abban áll, hogy a katholikus egyház a római pápában szt. Péter utódját és Krisztus látható helytartóját tiszteli, a szakadár oroszok és görögök ellenben nem. Az a kérdés tehát : mi volt az általánosan elismert tan erre nézve, mielőtt ezen vallásfelekezetek egymástól elváltak ? E kérdésre a feleletet megadja nekünk Hormizdas pápa hitvallása 517-ből. E hitvallást már azon időben János konstantinápolyi pátriárka és 2500 püspök irta alá ; a nyolczadik egyetemes zsinatra (a IV. konstantinápolyi 869-ben), csak
