Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
Mózesi teremtéstörténet. 123 harmadik korszak alatt egy nagy vizmedencze volt. S ha mindjárt találunk is ott megkövült kagylókat, nem tartozhattak-e ezek egy más képződményhez, mint épen a harmadik korszakéhoz ? Eme nehézség megfejtésében segítségemre vannak az u. n. vezér-kövületek. Képzelje el, hogy valamely vidék minden korszak alatt tengerfenék volt ; ebben bizonyára minden korszakban kellett képződni lerakodásoknak s ezekben kövületeknek. Már most feltéve, hogy az alsó rétegben, (mely esetleg több száz láb vastagságú) de csakis a legalsó rétegben A. kagylóra akad, a második rétegben, s kizárólag csak ebben B. kagylóra és i. t. ; ebből nem azt kell-e következtetnie, hogy A. kagyló csak a legrégibb képződmény idejében, mig a B. kagyló csak a második alakulásnál jött ető a földön? Tehát ezen kagylónak a megfelelő képződmény kezdetén már teremtve kellett lenni, mig a képződmény végén már jóformán egészen kiveszett. Hasonló, ha nem is egészen ily egyszerű módon összeállítottak egy rendszert a vezérkövületekből, vagyis a megkövült növény- és állatfajokból álló rendszert, melynek segélyével egy különben ismeretlen képződmény korát megállapíthatjuk. Ha pl. valahol, hol jelenleg szárazföld van, megkövült kagylókra akadunk, ebből azt következtethetjük, hogy e környék egykor tengerfenék volt, s valamikép pl. későbbi emelkedés által, szárazfölddé lett ; hogy azonban ez mikor történhetett, arra egyéb körülmények hiányában nem következtethetek. De ha találok ott egy vezérkövületet pl. a tizenegyedik képződményből, úgy már tudom, hogy épen a tizenegyedik képződmény idejében volt itt tenger. A vezér-kövületekben bírjuk tehát sorát a növény- és állatvilág képviselőinek, melyek a föld külömböző korszakaiban következtek egymásra. És mily képet nyújtanak ezek ? Azt látjuk, hogy a legrégibb képződményben a vezérkövületek az egész földön ugyanazok valának, fönt az éjszakon épen olyanok, mint az egyenlítőnél. Csak később kezdenek külöm- bözni az éghajlat eltérései szerint. S mi következik ebből ? Világosan az, hogy a régibb képződmények idején egyforma