Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

■

86 II. Jézus Krisztus. 2. Az ’ uj-szövetségi szentiratok.

szent, ihletett iratokat idézték. A rationalista Dr. C r e d- ner, a ki a levél korát s ama kifejezés fontosságát nem tagadhatta 1832-ben ezeket irá : „Egy uj-szövetségi könyvből vett idézet e formula kíséretében : sicut scriptum est, ez időre nézve teljesen hallatlan és példa nélküli.“ De a rationalismus tudott magán segíteni „Barnabás levelének ama része“ — úgymond — „a mely a kérdéses helyet tartalmazza, nincs meg az eredeti görög szövegben, hanem csak egy régi latin fordításban.“ Az eredeti szöveg teliát lehet, hogy máskép hangzott!

Ekkor fedezte fel (a rationalismus szerencsétlenségére) Tischendorf 1859-ben a Sinai-codexxel együtt Barnabás levelének eredeti görög szövegét is, és — a kétségbe vont szavak helyeseknek bizonyultak !

11. De maguk a kereszténység ellenei is elég bizonyítékokat nyújtanak nekünk az evangéliumok hitelessége mellett. Első sorban a legrégibb eretnekek, mint Valentinus (140 körül), Basilides, Marcion stb. nem azzal harczolnak az egyház ellen, hogy az evangéliumok hitelességét megtámadják, hanem azáltal, hogy saját eretnek felfogásuk szerint igyekeznek azokat értelmezni. Az egyes eretnekeket nem idézhetjük, mert ez igen messzire vinne. Csak sz. Irén (130—202) szavait idézem, a ki már a második században ezeket mondja: „Oly nagy pedig az evangéliumok szilárdsága, hogy maguk az eretnekek is tanúskodnak mellettök, és hogy ezekből kiindulva, igyekszik mindegyikök saját tanát megerősíteni.“ ')

12. Celsus, a pogány bölcselő, a ki Origenes szerint „Hadrián alatt (117 —138) és utána“ élt, polémiájában hasonlóképen evangéliumainkra támaszkodik, a melyeket mint eredeti evangéliumokat (tiayyéhov i/. t% nowx)\q ;pa<pf/g) világosan megkülönböztet az apokryphektől. Ismeri a napkeleti bölcsek imádását, a kiket ő chaldeusoknak nevez, az erre kö') Irén, adv. haer. III.. 11, 7. (Migne g. 7. k. 884. 1.): »Tanta est autem circa evangelia haec íirmitas, ut et ipsi haeretici testimonium reddant eis, et ex ipsis egrediens unusquisque eorum conetur suam confirmare doctrinam.«