Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

110

III. A hitújítástól a jelenkorig1. 1. Az egyházi szegényápolás.

A Maria-intézet az ő jótékonyságában nem szorítkozik csupán a cselédekre, hanem házi-szegények, közt is naponta 3—400 adag levest osztat ki, és minden pénteken számos szegényt (néha •500 személyt is) részesít kisebb pénzbeli segélyben. Nem régiben a Mária-intézet kibővítéséhez fogtak, hogy a növekedő szükségleteknek megfelelhessen. Alig észrevehető kezdetből történt kifejlődése újabb bizonyítékul szolgál azon igazság mellett, hogy egyesek önfeláldozó példája számtalan más embert képes áldozatkészségre birni. Az aggkorú alapító évi nyugdiját, melyet mint hittan-tanár húz, még mindig ezen czélra fordítja, hogy még több növendéket lehessen ingyen felvenni.

1878-ban Jörres Mathild kisasszony „M a r i e n s t i f t“ nevű egyletet alapított a czélból, hogy magányosan élő kath. hajado- noknak és özvegyeknek egy, az intézet tulajdonát képező épületben lakást, ellátást és megfelelő keresetet biztosítson. Ez utóbbi czélra (kereset) az intézetben egyházi-készletek gyára van berendezve, mely lígy 60—80 leánynak ad foglalkozást. Azon hölgyek száma, kik készpénzökből élnek és csak lakást és ellátást nyernek havi 60—100 márka fizetése mellett, jelenleg 70-re rúg. Azonkivül havi 42 márka fizetése mellett oly hajadonok is felvétetnek, kik vidékről jönnek a czélból, hogy a zene- és kereskedelmi iskolába, művészeti akadémiába, vagy más fensőbb női iskolába járhassanak, vagy oly fiatal nők is, kik valamely tanintézetben működnek, vagy valamely üzletben dolgoznak, de nem lakhatnak hozzájok tartozóiknál. Tizenkét leány, kik hímzésben s rokon-művészetekben képezik magukat, hogy azután az egyházi készletek gyárában értékesíthessék tehetségeiket, egy éven át ingyen ellátásban részesül.

Hogy az egyházi-szerek készítésének művészete tovább fejlődjék az intézetben, s hogy egyúttal iskolázott ápolószemélyzetet nyerjenek, azon hölgyeket, kik erőiket állandóan a Mária-egyletnek akarják szentelni, vallásos társulatban akarják egyesíteni. Akkor aztán az alapítónő halála utánra is biztosítva volna az intézet fenmaradása. Mindazonáltal a terv kivitele pénzügyi nehézségeken mindeddig hajótörést szenvedett.

1848 óta sok fiók-egylet alakúit szegények ápolására. Csak egynéhányat említek, melyek inkább el vannak terjedve. így 1848- ban Aachenben keletkezett a „szegény gyermek Jézus nővéreidnek egylete, kik szegény, elhagyatott gyermekeknek viselik gondját. A legkisebb kortól egész 19 évesig vesznek fel leányokat, oktatják az elemi tárgyakban, s a ház körül és konyhában szükséges dolgokra