Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Szerző előszava a második kiadáshoz
XXVIII Nem volt elég az egyházi szegényápolásnak a történet folyamán fellépő külső szervezetét s összefüggését a társadalmi alakulásokkal és gazdasági fejlődéssel rajzolni. Távolabbi czélt követtem, ki akartam mutatni, bogy a keresztény társadalomban minő feladata van a szeretetnek az igazságosság mellett. Annak puszta teljesítése, a mit a törvény követel, a formaszerü igazságosság nem elegendő arra, bogy az emberi társadalom épségben maradjon. Erről nagyon megfeledkeztek korunkban s azért van a mai társadalmi életnek nagyobbrészt olyan jellege, mely csak a törvény puszta teljesítésére irányúi, a mi mellett a kedély elfásúl, a szív eldurvul és megkeményedik. Hogy az uralkodó társadalmi osztályok ne csak név szerint, hanem a valóságban is ismét keresztényekké legyenek, az igazságosság és a szeretet gyakorlását kell sürgetni. Már húsz év előtt ezt irta Huber 0. A.J) : „Ha elfogulatlanul vizsgáljuk a népéletet, a nemzetgazdaságot egészben úgy mint részeiben, azt vesszük észre s arra a meggyőződésre jutunk, hogy nincs időpont, nincs pillanat, nincs működés, nincs érverés, melyben egészséges állapotot véve kiindulásit], többé-kevésbé, közvetve vagy közvetlenül ne éreznők a szeretet hatását, amint megfordítva minden kórtünetben más egyéb ok és jel között ott szerepel a szeretet lankadása, az erkölcsi életerő hiánya.“ A keresztény szeretet és alkotásainak jelentőségét az emberi társadalom szervezetében, műveit a múltban, helyzetét a jelenben, feladatát a jövőben akartam jobban megértetni. A világ Megváltójának tanai, az egyház egybehangzó és állandó tana a gazdagságról és a szegénységről, a tulajdon- és alamizsnáról, a keresetről és vagyonról kijelölték a biztos utat. A szentirásban és a szentatyák irataiban, az egyházi Írók és a theologusok munkáiban, a zsinatok határozataiban, a szentek életében és az alapítólevelek szép szavaiban kimeríthetetlen anyag található. A legszükségesebbre kellett szorítkoznom, de azt hiszem, hogy a szűkre szabott tárgyalás mellett is a jelen második kiadásban az egyházi szegényápolás történetének tárgyszerű bű és kielégítő vázlatát adtam. Gáncsolták, hogy az első kiadásban a protestáns szegényápolás történetét nem tárgyaltam. Nekem azonban a pontosan meghatározott pályatételhez kellett alkalmazkodnom, mely csak a katholikus egyház szegényápolásának történetét kívánta. A jelen második kiadásban sem találtam okot, hogy ezen megszorí') Innere Mission 34. 1.
