Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
70 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. Láttuk, hogy meddig terjed az egyház hatalma a hitetlenekkel szemben.1) A keresztényekre vonatkozólag az egyház hatalma teljes és tökéletes, büntető jogának határán belül kényszert is alkalmazhat. Ezen általános jog a következő különös jogokat foglalja magában : a) A kinyilatkoztatott tan kifelé való, azaz szent beszédek, káték, pásztorlevelek, hittani határozatok stb. általi terjesztésének jogát ; egyedül az egyház Ítélhet az alkalmazandó alak és mód felett, s azokban függetlenül végez és határoz. b) A föntartására és védelmére szükséges eszközök alkalmazásának jogát ; vagyis ama jogot, mely szerint elvetheti az ellenkező tanokat, megakadályozhatja azon könyvek terjesztését, a melyek e tanokat hirdetik, és megbüntetheti az azokat terjesztő keresztényeket. c) A hivők vallás-erkölcsi oktatásába közvetlenül és jogosult hatalom ez imán való beavatkozás jogát ; azaz ama jogot, mely szerint ezen 'tekintetben felülvizsgálhatja és ellenőrizheti az egész nevelést, a melyben a hivők akár a családban vagy a nyilvános és magán tan intézettékben, akár felsőbb vagy alsóbb iskolákban részesülnek. Tehát a vallás- oktatáshoz szükséges tanítóknak és könyveknek megválasztása az egyházat illeti. Az államnak nemcsak hogy nem szabad az egyházat közvetett vagy közvetlen eszközök által némaságra kárhoztatnia, hanem ellenkezőleg kötelessége az üdvtan elterjedésének útját egyengetni és azt előmozdítani.* 2) Ez azon tan, melyet maga a szent szék is szentesitett, midőn a Syllabusban az ellenkező (XXIII, XLY. és XLII.) tételeket elvetette. E tant következőképpen fejezhetjük ki : „Lényeges jogánál fogva, nemcsak hogy egyedül az egyházi hatalomhoz tartozik a theologiai oktatás és a papság nevelése, hanem, a mi több, joga van résztvenni azon nyilvános is') Lásd föntebb az egyház hatalmát a hitetlenek fölött, I köt. 290. s köv. 11. 2) Lásd f. a II. könyv III. fej. egész 2. czikkét. — Pey, De l’autorité des deux puissances, part. III. ch. IV. §. 6. — Phillips f. i. h. II. k.
