Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
66 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM kai újította meg. A negyedik könyv harmadik fejezetében látni fogjuk, hogy mindazon visszaélési esetek, a melyekben helye van az államtanácshoz való folyamodásnak, és a melyek ezen czikkelyben felsorolvák, lelki és kánoni dolgokra vonatkoznak. Ezen felebbezéseknek katliolikus ország törvényhozásában soha sem lett volna szabad helyet adni ; annál kevésbbé érthetők a jelenlegi társadalmi szervezet mellett. a) A katholicizmus alapdogmája, hogy az egyházi hatalom a tan, a fegyelem és a kánoni Ítéletek dolgában a világi hatalomtól független. Mivé lesz azonban a függetlenség, ha a világi törvényszéknek jogában áll megváltoztatni az egyházi törvényszék ítéletét? Miben külömböznék például az anglikán egyháztól oly állam, a mely ezen képzeleti jogokat általánosan elfogadná és gyakorolná ? A különbség kétségkívül az előbbi javára ütne ki : az angol törvényszékek sohasem nyújtottak oly botrányos látványokat, mint a régi parlamentek. b) Általános jogi és jogtudományi elv, hogy minden törvényhozó saját törvényeinek született értelmezője: „Tam conditor, quam interpres legum — mondja a római jog — solus imperator juste existimatur.“ (Úgy törvényhozónak, mint értelmezőnek joggal a császárt kell tartanunk.) x) S a kánoni jog hozzá teszi : „Ut igitur unde jus prodiit, interpretatio quoque procedat.“ (Hogy onnan jöjjön az értelmezés, a honnan a jog.)z) S azért az egyház, és csakis az egyház állapíthatja meg saját törvényeinek valódi értelmét. c) Az egyház és állam között a kizárólagos tulajdonukat képező dolgokban valóságos kölcsönösség létezik, a mely megfelelő souverainitásuknak folyománya. Már most annak feltüntetésére, hogy a visszaélések elleni felebbezések tarthatatlanok, elégséges, ha viszonyuk ezen kölcsönösségéből indulva ki, az egyháznak az állammal szemben feltételesen ugyanoly jogot, t. i. a felebbezések elfogadhatásának jogát, tulajdonítjuk. Mert ha a világi hatalomnak joga van félté- * 2 !) Leg. ult. Cod. De leg. I. 14. 2) Cap. Inter alia. De sententia Excomm. V. 39.