Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. 64 De a gyakorlatban igen veszélyes és alkalmatlan volt. Súlyos visszaélésekre adott alkalmat ; egyrészt a világi bírák nem mondták ki, hogy mely pontokban lön megsértve az eljárás, a mi önkényre vezetett ; másrészt pedig gyakran lényegtelen formai hibák miatt semmisítették meg az Ítéletet. Ha ezek után meggondoljuk, hogy a törvénykezési eljárás ismerete mennyi nehézséggel jár, és hogy ennek következtében ily Ítéleteknél gyakran fordul elő szabálytalanság, akkor könnyen be fogjuk láthatni azt is, hogy hasonló elvek mennyi rendetlenséget szültek az egyházi törvénykezésben. b) A mi modern intézményeink mellett a felebbezések- nek ezen neme kivihetetlen, sőt képtelenség ; a világi hatalom megszűnt az egyház oltalmazója lenni, többé nem szentesítheti az egyházi hatalom rendeletéit, és tényleg nem is teszi ; — és az egyházi törvényszékek, a mennyiben azok oly törvényes intézmények voltak, a melyeknél az eljárás köz- megegyezés által lett megállapítva, el lettek törölve, és az alkotmány értelmében többé vissza sem állíthatók. Harmadik nem. — A felebbezések harmadik neme az egyházi hivatalok oly polgári és világi peres ügyekben hozott hamis ítéletein alapul, a melyeknek megítélését azon kor törvényei rajok bízták. a) Kétségtelen, hogy a parlamentek, midőn mint fe- lebbezési törvényszékek, oly tisztán világi természetű peres ügyekben Ítéltek, melyeket az országok sajátos alkotmánya az egyházi törvényszékekre bízott, nem intéztek elvi támadást. Ily értelemben elfogadhatjuk Portalisnak szavait: ,.01y peres ügyekben, melyek fölött az egyház csakis a fejedelem nyílt vagy hallgatag engedélye folytán Ítélhetett, a visz- szaélések elleni felebbezés nem volt egyéb, mint közönséges íelebbezés, mint visszkereset czimén az alsóbbtól a felsőbb- höz intézett folyamodás ; ezen folyamodást az egyház törvényeinek megsértése nélkül, a világi törvényszékekhez intézett egyszerű felebbezés alakjában lehetett volna behozni és megerősíteni.“ l) ‘) F. i. m. 198. 1.
