Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
51 MOULAET, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. Tényt szerezzen, de az Isten erről is gondoskodott. Az isteni gondviselés rendjébe nem azért lön beillesztve e két hatalom, hogy isoláltak és egymástól elválasztva legyenek : ellenkezőleg egymást kölcsönösen segiteni és támogatni tartoznak. A két hatalom mindegyike köteles segélyezni a másikat abban, a mire az önmagától képtelen ; és így az állam köteles erejét és kényszereszközeit a fönnebb ') jelzett határok között szövetségesének rendelkezése alá bocsátani. Még akkor is, ha az állam az elébb előadott okok alapján megtagadná segélyét az egyháztól, még akkor is két hatalmas kényszereszköz maradna fenn az egyház számára, melyekkel világi büntetéseit foganatosithatná : a) a lelkiismeret köteléke, melyet csupán ő oldhat föl ; b) az egyházi fenyiték, mely alól senki sem vonhatja ki magát. Természetes, hogy ily körülmények közt, nehogy az egyházi hatalom a tiszteletlenség és lenézés veszélyének tétessék ki, jobb lenne, ha ezen büntetések nem alkalmaztatnának. 3. §. Az egyházi törvényszékek vagy hivatalok. I. Illetékességök, szervezetök. — Az egyháznak minden időben voltak törvényszékei, melyekben törvénykezési jogát gyakorolta. Ezen birói székek természetes illetékessége az egyház minden tagjára, minden lelki ügyre kiterjedt. A római császárok megtérése után pedig a két hatalom között létre jött egyesség az egyházi hivataloknak világi ügyekben is igen kiterjedt joghatóságot engedett.2) Ez időtől fogva ezen törvényszékek joghatóságuk minden részében oly törvényes jelleget nyertek, a mely kánoni, de egyszersmind polgári is volt. Az egyház által előirt szervezetöket a világi hatalom is megerősitette. A nyilvános karhatalom tehát ennek Ítéleteit is éppen úgy köteles volt foganatositani, mint a világi bíróságokét. A parlamenteknek és egyéb bíróságoknak meg lön tiltva, hogy az egyházi bírákat joghatóságuk gyakorla- *) *) Lásd a 2. könyv 3. fej, £) Lásd I. köt, 321. s köv. 11. 4*
