Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
149 MOULAET, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. vallás sem létezhetik ily anyagi segédeszközök nélkül. Az egyház nem ezen világból való ország, hanem azért ezen világban létező ország, s ámbár a keresztény vallás nem az érzéki ember számára alapittatott. papjai még sem tiszta szellemek, hanem emberek, kik az élet szükségleteinek alá vannak vetve. Azért minden kereszténynek szigorú kötelessége vagyonának egy részéről az egyház javára lemondani s azt neki szentelni. Az egyház birtoka, mely ily módon képződött, nem kevésbbé szent és sérthetetlen, mint az államé, s kezelése kizárólag az egyházi elöljárókhoz tartozik, kik ezen czélra rendeltettek.“ ') Mivel pedig az egyháznak örökké fenn kell maradnia, sokkal inkább rá szorul az ingatlan vagyonra, mint bármely más társaság. Az egyház nem engedi, hogy jogát és birtokképességét kétségbe vonják. Mindannyiszor ünnepélyesen védte azokat, valahányszor a felekezetieskedés elvitatni akarta. Nem rég IX. Pius pápa is elvetette azok tanát, kik azt merik állítani, hogy az egyháznak nincs természetes és törvényes joga vagyont szerezni és birtokolni és következőleg „az egyháznak felszentelt szolgáit, magát a római pápát is ki kell zárni a földi javak kezeléséből s minden nemű birtoklásából.“2) A pápa ily módon megujitá azon kárhoztató Ítéletet, melyet 1418-ban a konstanczi zsinat s Y. Márton Wicclef és tévelyei ellen hozott. “) A pápák, a zsinatok s az atyák minden oly kisérletet, mely az egyházi javak világiasitására s bitorlására irányult, egyenesen Isten elleni ellenségeskedésnek, szentségtörésnek tekintettek, s azt a nyilvános istentelenségre kiszabott büntetéssel vélték fenyitendőnek. Az egyház, hogy az egész kereszténységnek figyelmét felhivja ezen vétség iszonyú voltára, kiközösítéssel sújtja azokat, kik — ha mindjárt csá') Das Kirchenrecht in seinen allgemeinen Principiem II. köt. 2) Lásd Syllabus, prop. XXVI. XXVII, LUI. 3) Prop. 10, 16, 32, 36. és 39. Von der Hardt-nál, Magnum cone. Constantiense, 4. kötet 152. 1. — V. Márton 1418. febr. 22-iki Inter cuncta bullája ; Bullariuin Kom. toni. 1. 309. 1. Lyoni kiadás 1712.
