Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
133 MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. dig szükséges, hogy értelmünk, szabadságunk és akaratunk legyen. A személyek lehetnek fizikai vagy erkölcsi személyek, Fizikai személyek az emberek, egyediségökben tekintve ; erkölcsi személy pedig az oly fizikai személyek egyesület^ vagy testületé, kik közös érdekből egyesülve társulatot, községet, testületet, egy egységes egészet (collegium, universitas) képeznek ; ilyenek a természeti rendben a házassági viszony; a család; a polgári és politikai társaságban a község, tartomány, nemzet ; — a vallási rendben a katholikus egyház, valamely egyházmegye vagy plébánia. Erkölcsi személyeknek szokták nevezni oly nyilvános vagy társadalmi intézetek javadalmait is, melyeket a törvény személyeknek tekint, s a melyek javakat birtokolhatván, azok tekintetében a polgári életnek minden kötelmeit telj esi thetik ; ilyenek a kórházak és a szegénybizottságok, a papnevelő intézetek, az egyházi titulusok, az egyházi fabri- cák stb. Az erkölcsi személyek e két osztálya között lényeges különbség van, a melyre a törvénytudósok s egyáltalában azok, a kik e tárgygyal foglalkoztak, nagyon kevés figyelmet fordítottak. Azon társaságok, melyek akarat- s tettre képes egyénekből állanak s magoktól keletkeznek, alakulnak, szervezkednek, melyek ügyeik elvégzésére s érdekeik megóvására megbízottakat küldhetnek ki — az ily társaságok valódi erkölcsi személyek. Nem így áll a dolog az egyszerű, köz- vagy társadalmi haszon czéljából alakult intézetekkel ; ezek csak képzeleti léttel birnak, létöket, szer- vezetőket, életrendjöket azon társadalomtól nyerik, mely őket alapítja ; ezek csak képzelt erkölcsi személyek. A polgárjogot ezek tisztán azon ténynek köszönik, mely őket személyekké teszi ; úgy nyerik azt máshonnan, a helyett, hogy az saját természetökből forrna ki, a mint ez a fizikai személyekből álló társaságnál történik. Ezen intézetek csupán függelékei, részei valamely testületnek, s azon társaságnak tulajdonát képezik, a melynek javára felállittattak. Az ily személyek birtokában lévő javakról azt mondhatjuk, hogy egyszerűen el
