Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)

Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek

121

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

lésével és a közegészség ügyével összeférnek, milyen pl. az egyeseknek vagy családoknak engedélyezett külön temetkezési helyért járd illeték beszedése stb. ;

b) a vallásszabadság elvére, hogy t. i. minden temetőben szorosan megtartassanak azon vallási társaság törvényei, a melyhez a temető tartozik.

HETEDIK FEJEZET.

A VALLÁS SZOLGÁINAK NEVELÉSE — MENTESSÉGEIK.

I. Az egyháznak szolgái megválasztására, azok számának és kötelmeinek meghatározására vonatkozó jogai. — El kell ismernünk, hogy az egyháznak föltétien (souverain) j(ÿ?a van szolgái megválasztására, azok számának meghatározására s a papság sorába való fölvételök feltételeinek megállapítására. Ezen jog gyakorlását megnehezíteni, a papi pályára lépni szándékozók elé akadályokat gördíteni annyi volna, mint az egyházat életelvében megsérteni ; nem volna ez más, mint megtámadása a hierarchia folytonossá* gának és kiapasztása a papság forrásának. Ehhez járul, hogy Isten az egyháznak határozott parancsot adott, hogy az evangéliumot minden népnek hirdesse ; de hát kikre bízatott az ily fontos küldetéshez szükséges munkások számának, kötelmeinek és tulajdonságainak meghatározása, ha nem az apostolokra s ezek utódaira, a püspökökre ?

Az állam is teljesen szabadon választja a saját szolgálatára alkalmas, a közigazgatás minden ágához szükséges egyéneket ; oly képzettséget s tehetséget követel tőlük, a minőt feltétel gyanánt kitűzni jónak látott, sőt hogy hadseregének létszámát betöltse, még kényszereszközökhöz is folyamodik. S az állam itt oly jogára támaszkodva jár el, a melyet mi nem akarunk tőle elvitatni. De valljon nem úgy tartoznak-e az emberek az egyházhoz, mint az államhoz ? Ok