Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
119 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. kormány által még el nem tulajdonított, mint a rendeltetésüket híven megőrzött temetőknek az egyházi fabrica számára való visszatérítéséből szükségképpen következik. Az elmélet és a jogi gyakorlat tényleg megegyeznek ebben, midőn a temetők feletti tulajdonjogot a fabricának tulajdonítják. A temetést szabályozó törvényeknek gyűjteménye ugyanezt mutatja. Néhány idézetből megismerhetjük szelleműket. A XII. év Prairial 28-iki organikus határozat (15. czikk.j mondja: »Oly községekben, melyekben többféle vallásunk vannak, minden felekezetnek külön temetkezési hely- lyel keli bírnia.“ 18. czikkely: „Azon szertartások, a melyek azelőtt a temetésnél a külömböző vallások szerint használatban voltak, újra vissza állíttatnak.“ 22. czikkely : »Egyedül az egyházi fabricák és consi- storiumok vannak feljogosítva a kocsik és díszítmények szállítására, hasonlóképpen mindannak kiállítására, a mi a temetéshez, a temetés fényének és pompájának emeléséhez szükséges.“ Még több is van ezen törvényben; a 18. czikkely, melynek első szavait idéztük, a vallás szempontjából a temetőket és templomokat egyenlő alapra fekteti. Miután kimondta, hogy a vallási szertartások ismét visszaállíttatnak, hozzáteszi : »Mindazonáltal a t e m p 1 o m o k és temetők kerületén kívül csakis azon községekben engedtetnek meg a vallási szertartások, a melyekben csupán egyféle vallásúak vannak, a X. év Germinál (márczius) 8-ikán hozott törvény 45. czikkelyének megfelelően.“ Az 1806. évi május 8-ikán kelt és „a templomi istentiszteletre s a temetési szertartásra vonatkozó“ rendelet teljesen ily szellemű. Tekintve az idézett helyeket, senki sem állíthatja komolyan, hogy a temetés ma már csak pusztán polgári ténykedés. Az igazság az, hogy a mostani törvényhozás a temetést vegyes természetű dolognak vagyis olyannak tekinti, a mely polgári és vallási is egyszersmind.
