Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
117 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. a temetők nyilvános köztelkekké lettek, a melyeken halála után mindenki számot tarthatott egy helyre, bármily vallásfelekezethez tartozott is életében.“ Igaz, hogy a konrent 1793-ban a temetőket vegyeseknek mondotta. Azon polgárok, a kik zokon vették a sírok nyilvános megszentségtelenitését, oly kérelemmel fordultak a gyűléshez, hogy határozza el, miszerint a mennyire lehetséges, minden vallásfelekezetnek külön temetkezési helye legyen ; ezen kérvény ügyében a gyűlés a második év Frimaire 12-ikén a következő határozatot hozta: „Tekintve azt, hogy nincs törvény, a melyre támaszkodva az elhunyt polgároktól, bármily vallási meggyőz ő d é s s e 1 bírtak és akármily vallási szertartást követtek is, meg lehetne tagadni a nyilvános temetőkben való temetkezést, a konvent a napirendre tér és elrendeli, hogy a jelen határozat ne nyomat- tassék ki.“ Valljon a napirendre térés eg)- kérvény fölött törvény-e, és elégséges-e arra, hogy a dolgok évszázados állapotát egy egész nemzetnél megváltoztassa ? A konvent nemcsak hogy törvényt nem hozott, de „t e k i n t e 11 e l“-jében olyasmit tett fel, a miről jól tudta, hogy nem igaz, azt t. i., hogy a plébániai temetők oly temetők, melyek minden meghalt polgár előtt nyitva állanak. Már pedig ezek rendeltetése nem változott meg, akkor is csak temetők voltak épp úgy, mint mindig, és pedig oly temetők, a melyek kizárólag csak ugyanazon társulat halottainak voltak szánva. Kétségtelen, hogy nem létezett törvény, mely valamely polgárnak a nyilvános temetőkben való eltemetését tilalmazta volna, mert egy igen fontos ok akadályozta a törvényhozót abban, hogy e pontra vonatkozólag határozatot hozzon ; és ezen ok az, hogy Francziaországban nyilvános temetők oly értelemben, a hogy azt a konvent képzelte, még nem léteztek. Végül pedig a konvent nem is merte határozatát nyilvánosságra hozni, elrendelte ugyanis, hogy az ki ne !) Lásd az idézett Répertoire-1 Cimetière szó alatt V. köt. 25. s köv. 1.