Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
112 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. nem elég, hogy a keresztséget felvette, hanem szükséges, hogy az újjászületés e szentségében tett Ígéretéhez hi ven. az egyházi közösségben, a hit és szeretet közösségében halljon meg. Az egyházi oktatás ezen, habár talán elemi, elveit fel- emlitendönek véltük, mert e pontra vonatkozólag bámulatra méltó s csaknem lehetetlennek látszó tudatlansággal találkozunk még oly embereknél is, a kik magokat őszintén jó katholikusoknak tartják, s a kik erre büszkék, azzal hízelegvén maguknak, hogy mindvégig azok is maradnak. így Pirmez E. charleroi-i követ 1874-ben a belga képviselőházban tartott beszédében idegenszerünek, hallatlannak mondta, hogy Belgiumban vagy másutt a temetők elkülönittessenek és elválasztassanak, főleg oly században, midőn a polgári életben azon válaszfalak, a melyek azelőtt a külömböző felekezetek közt léteztek, tökéletesen ledőltek. „Ha egy idegen — igy kiáltott fel — tanácskozásainkon jelen volna, azt hiszem, igen nehezen lehetne vele megértetni, hogyan vethető, fel ezen kérdés, mely bennünket most foglalkoztat. Ha látná, hogy a legtöbb városban egy asztalnál ül a radikális szabad gondolkozó és a buzgó hivő ; látná, hogy a jámbor keresztény közlekedik az orthodox zsidóval, sőt vele jó üzletet is köt; soha sem tapasztalná, hogy a nyújtott jobb valláskülönbség miatt visszautasittatnék : hogy lehetne ezek után megértetni vele azt, hogy azok közt, a kik egymással sétálnak, beszélnek, esznek, kereskedelmi összeköttetésben vannak, találkoznak olyanok, a kik visszariadnak azon gondolattól, hogy testök azon személy mellett feküdjék, a melylyel életökben talán gyakran és szívesen érintkeztek.“ x) Az, a mit az igen tisztelt szónok a külömböző vallásfelekezeti emberek polgári életviszonyáról mond, igaz és manapság közönséges, sőt hozzá tehette volna, régi dolog. Ez éppenséggel nem tulajdonítható „az utóbbi idők haladásának.“ Maga az egyház, nevezetesen Y. Márton pápa volt az, a ki a konstanczi zsinaton 1418-ban ezen akadályokat elej') Annales parlamentaires, chambre des répr. 1874. január 28-iki ülés. 322. 1.
