Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
67 moulart, az egyház és az állam. gyobb tiszteletet és becset ad a hatalomnak. Ez Rousseau J. J. !) és Hobbes 2) elmélete. E két bölcsésznek, különösen pedig az elsőnek, legtöbb része Tan azon sajnálatra méltó eszmezavar létrehozásában, melylyel manap oly számos iró müvében találkozunk, a kik a világi hatalom eredetét, természetét és jogkörét tárgyalják. Ez okból rendszerüket leg-: alább főbb vonásaiban meg kell ismertetnünk. 1. A természetes állapot. — E két tudós szerint a társas élet nem tartozik az ember természetéhez, szerintök a, különlét, az elkiilönzöttség, — isolatio, — az a vad állapot, melyben ki-ki tetszése szerint él, az ember eredeti természetes állapota. Kezdetben ily állapotban volt az ember. Ez állapotban az ember semmiféle korlátozó törvény alatt nem állott ; embertársai irányában semmiféle kötelességei sem voltak. Ily módon e két tudós társadalmi rendezéséből teljesen ki van küszöbölve Istennek és az erkölcsi törvénynek eszméje. Rousseau és Hobbes ez alappontokra vonatkozólag teljesen megegyeznek, csak a részletes kérdésekben térnek el egymástól. Az előbbi szerint a természetes állapot a béke és kölcsönös jóakaratnak állapota volt; mert az ember természeténél fogva jó és hogy ha ma rossz és romlott, azt csak a társadalomnak köszönhetjük. Az utóbbi szerint azonban a természetes állapot az egymás ellen folytatott állandó harcz állapota volt, melyben az erő volt a jog egyedüli határa ; első pillanatra is világos, hogy az ember ezen állapotban végtelen nyomorult, boldogtalan volt. 2. A társadalom eredete. — Hogy az emberek Hobbes elmélete szerint azon állapotból, mely rájuk nézve elviselhetetlen volt, iparkodtak kibontakozni, könnyen érthető : de e törekvés teljesen megfoghatatlan, ha amaz állapotban tökéletesen boldogok voltak, mint Rousseau állítja. Bármint áll is a dolog, mégis mind a két szerző szerint kibontakoztak amaz állapotból, kibontakoztak azért, mert !) Contract social. 2) Leviathan, sive de materia, forma et potestate civitatis ecclesiasticae et civilis.
