Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
31 MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. tetlen tárgyát képezi, de mert a közrend és az általános érdek úgy követeli. Ebből látható, hogy az egyház alkotmánya, annak az államhoz való viszonya, jogköre és jogai körül divó modern tévelyek a legbensőbb rokonságban állanak a protestáns Böhmer rendszerével. 2. §. A képviseleti rendszer vagy az alkotmányos monarchia. I. A mérsékelt egyházi democratia a 14-ik században. — Ama tan, mely azt állitja, hogy a legfőbb egyházi hatalom az egyház közösségét illeti meg, vagyis a népre van ruházva, a reformatio előtt nem volt teljesen ismeretlen. Ezt követték a 14. században, ámbár még nem oly túlzott alakban, Paduai Marsilius és Jandunus vagy G-enti (Jande) János. Mindkettő jogtanár volt a párisi egyetemen, s bajor Lajos császár pártján állottak a XXII. János pápa elleni küzdelemben. Ezek nem mentek annyira, hogy az egyház társadalmi és külső formáját megsemmisítsék; elfogadták a keresztény egyház alkotmányának és kormányának három alapelemét, a monarchiát, aristokratiát és demokratiát, de annak természetét lényegesen megváltoztatták a mennyiben e hierarchicus megkülönböztetésben csak tisztán emberi intézményt láttak, az aristokratia jogkörét túlságosan kiterjesztették s a népnek a tényleges kormányzásba is közvetlen befolyást engedtek. Sophisticus munkájukban a: „Defensor pacis“-ban azon tételt védték, hogy a legfőbb lelki hatalom a nemzetet illeti meg, s igy az egyházi joghatóság a keresztény nép tulajdona. Az egyházi törvényhozó, birói és végrehajtó hatalom szintén a népnél van, ez a forrása. De a nép nem maga gyakorolja a legfőbb hatalmat, hanem egyházi elöljáróságot választott, a melyet e hatalom gyakorlásával megbízott. Az egyházi elöljárók azonban a népnek csak meghatalmazottal, a kiket számadásra vonhat, s le is tehet. Továbbá, ha a politikai hatóság vagy a fejedelem keresztény, akkor a nép a
