Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 29 sia est in statu“ (az egyház az államban van) és „Cujus regio, illius est religio“ (a terület ura szabador intézkedhetik a vallás dolgában). Az állam feje egyszersminc az egyház feje. A protestánsok szerint a terület birtoklásából szárma zik a fenségjog; ez a legembertelenebb önkény egyik alakja, mert mindennek valamely területen kell léteznie, úgy a sze mélynek, mint a vagyonnak. Ez a rendszer, a mint látható, ; u _ nemcsak az egyház isteni tényen alapuló létjogát és függetlenségét nem ismeri el, hanem annyira megy, hogy még az erkölcsi törvényt is tagadja, a mely minden emberi jog és kötelesség forrása, a fejedelmeknél éppen úgy, mint az alattvalóknál. E két elmélet annál kevésbbé szorul czáfolatra, mert manapság már a protestánsok is mindenütt feladják. III. A társulati rendszer (Collegialsystem) Puffendorf és Pfafftól származik s Böhmer tette népszerűvé. — Böhmer, ez uj rendszer legkitűnőbb védője, , nem ismeri el, hogy a fejedelmeknek föltétien joguk van a területökön létező személyek és dolgok felett; mert ez nem lenne más, mint az emberi társaság és az általános természetjog megsemmisitése, pedig a fejedelem tetteit a természetjog szabályozza. Böhmer rendszerének alapja és kiinduló pontja azon elv, hogy a polgároknak természetes joguk van az állam felügyelete alatt, vallási közösség létesítése végett egyenlő és szerződés- szer ü egyesületeket, társaságokat alapítani, melyeknek tagjai mind egyenlők ; e tagokat legföljebb tanítókra és hallgatókra lehet felosztani, vagyis olyanokra, a kik beszélnek és olyanokra, a kik hallgatnak, vagy amazokra figyelnek. Itt tulajdonképpeni kényszerítésnek helye egyáltalán nincs; a tanító tagoknak semmiféle joghatóságuk nincs, hanem csak egyszerű szolgálatot teljesítenek. Az engedelmesség egészen önkéntes, teljesen a szabadakarat müve. Legföljebb a hittől eltérőket lehet kizárni. Az államnak e társulatokra, vagy collegiumokra vonatkozólag csak annyi joga van, hogy a) meghatározhatja, váljon megfelelnek-e azok czéljuknak; b) azokra felügyel; c) elismeri azok törvényes létezését, a mi által azután polgári jogokat 1,1 LvrU
