Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

376

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

kivétel nélkül illő eszközét veszsziik szemügyre, azután a nevezett okmányokat egyenként fogjuk vizsgálni.

I. Általános eszköz. — Első közvetett eszköz. - - Ha a felsorolt politikai alkotmányok a katholikus vallással ellenkező állapotokat hoztak volna létre, és ha e miatt a pápák azokat az emlitett okmányokban elvetették volna, hogy lehetséges az, hogy ugyanezen pápák ezt megtűrték, és megengedték, hogy a katholikusok azok megtartását esküvel fogadják ? Ez esetben az sz. szék önmagának mondana ellen, a mit nem szabad feltennünk.

Második közvetlen eszköz. — A pápai határozatok, körlevelek első sorban a tannal és az elvekkel foglalkoznak ; elitélik atévelyt és meghatározzák az igazságot; megjelölik, a mi magában jó és megbélyegzik, a mi magában rossz és mindenkit, — üljön bár az illető a hatalom polczán vagy legyen egyszerű polgár, — figyelmeztetnek erkölcsi kötelességére vagyis, hogy az igazat és jót kutassák és cselekvés módjukat ahhoz szabják. Tehát ezen körülmény határozza meg az értelmezési szabályt. Az általunk érintett okmányokban az egyház mindkét hatalom viszonyának isteni és tökéletes előképét tárja elénk. Igaz, hogy azt nem mint puszta eszményképet, mely semmiféle kötelességet sem ró ránk, hanem mint valóságos előképét tűzi elénk, a mely felé mindig törekednünk kell, a melyhez naponkint közeledni tartozunk, legalább oly fokig, a mennyire az igazságosság, szeretet és okosság engedik. Mindazonáltal arról nem nyilatkoznak a pápák, a mit a helyi viszonyok különös esetek és társadalmi szükségletek politikai szempontból megkövetelnek vagy megengedhetnek. A kormányokra és államférfiakra biz- zák, hogy ők egyeztessék meg ezen elveket a körülményekkel, viszonyokkal és szükségletekkel ; tehát nem szándékuk kárhoztatni azon kormányokat, melyek szükségesnek látták a különféle vallásfelekezetek polgári szabadságát és egyenlőségét alkotmányukba fölvenni.

II. A fentebb emlitett okmányok vizsgálata. - Lássuk most azon okmányokat, melyeket külön kiemeltünk volt. Azokból a lehető legvilágosabban megismerheti mindenki