Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

363

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

férhetlennek a kath. tannal; mert különben egyszerűen meg kellett Tolna tiltania az esküt. Sőt ezen feltételek egyenesen arra czéloztak, bogy szabatosan megállapítsák az elválasztást és szabadságot hirdető politikai intézmények jogos és elfogadható értelmét : mi is iparkodunk ezen értelmet pontosan meghatározni.

Az első feltétellel arra figyelmeztet a sz. szék, hogy a vallásfelekezetek polgári szabadságát nem szabad összezavarni a dogmatikai türelemmel '), a második által pedig azon hasonlókép alapigazságra emlékeztet, mely szerint a világi hatalom, az elválás ürügye alatt, nem hozhat törvényt Isten törvényének ellenére, vagy az egyház jogainak rovására.

Azonban megjegyzendő, hogy e tekintetben a pápák eljárási módja nem volt mindig ugyanaz. Francziaországban az eskü jóváhagyására megelégedtek a kormánynak a vallás- szabadságról szóló czikkelyek értelméről adott magyarázatával. Németalföld, Olasz-, Spanyolországot, Ausztriát illetőleg megkövetelték, hogy a feltételek az eskütevéskor az esküt tevők előtt világosan kiemeltessenek. Alapos okuk volt az utóbbi esetekben ily eljárást követni; ugyanis a hollandi, olasz, osztrák és spanyol kormányok vonakodtak elegendő megnyugtatást és biztosítékot adni törvényeik czélzatai és értelme felől ; ezzel szemben a pápák a botrányt, a mennyire lehetett, kerülni akarták és törekedtek az egyház jogait és a katholicismus valódi elveit erélyesen védelmezni.1 2)

Még két más tényre akarunk rámutatni. Midőn 1873-ban Dumortier Bertalan hódolatteljesen a szent atya elé terjeszté a belga képviselőházban tartott azon beszédét, melyben bebizonyítani törekedett, hogy szabad hüségi esküt tenni a belga alkotmányra; hogy a katholikusok, ha kormányra jutnak, őszintén s rendületlen hazafísággal alkalmazhatják magukat közintézményeinkhez, s végül, hogy puszta rágalom az, mit a szabadelvűek is táplálnak, mintha a belga katholikusok vallási

1) Lásd fentebb a 252. lapon.

2) L. a. sz. Poenitentiária feleletét 1809. aug. 13-ról s a pápáét 1869. sept 1-ról tekintettel az Austriában az uj vallás-törvényre teendő esküre a „Journal de Bruxelles“ 1870. aug. 1.