Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

33d MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. tatott. V. Károly 1532-iki constitutiójából tudjuk, mily szi­gorú volt még ekkor a büntető igazságszolgáltatás. A Carolinák máglyára Ítélték a hamis pénzverőt, vala­mint azt is, a ki tudva hamis pénzt terjesztett ; halállal bün­tették a hamis sulylyal mérőt, ha jelentékenyebb volt a csalás ; a betöréssel párosult lopás, bármily csekélység volt is az ellopott tárgy, bitőfával büntettetett ; máskor szemeit szúrták ki, vagy kezeit vágták le a tolvajnak ; a ki ismételten lopást követett el, mindig halállal lakolt. V. Károly előtt még sok­kal szigorúbbak voltak a büntetések ; a Carolinák a régi gya­korlathoz képest enyhítésnek tekinthetők ! Francziaországban az utonállás legkisebb bűne is halállal toroltatott meg. Hát a kinpad és a börtön ! Igaz, ezeket is használta az iquisitio, ámde ezek minden ország valamennyi törvényszéké­nél szokásban voltak. De az is igaz, hogy az inquisitio a foglyokkal és elítéltekkel nem bánt oly kegyetlenül, mint más, ez időbeli törvényszékek. A Carolinák például a tűz és kard általi kivégeztetés, a négyrészre való vágás, a kerekbe­törés, akasztófa és viz-itéleten kívül azt is megengedték, hogy a bűnösök elevenen eláshatok, izzó fogókkal széttéphetőkT nyelvök kimetszhető, füleik, ujjaiak levághatok stb. Az inqui­sitio azonban mellőzte e büntetéseket. Es mig a f'egyházak egész Európában csak kormos és piszkos gödrökből állottak, addig az eretnekség miatt elzártak jól tetőzött, világos és száraz szobákban helyeztettek el. Még Llorente is elismeri ezt, az a Llorente, a kit senki sem gyanúsíthat arról, hogy az inquisitiót pártolja. ') De ha a múlt idők büntető igazság­szolgáltatása annyira különbözött a maitól ; minek kell ezt tulajdonítani ? A nyilvános erkölcsök szigorának. És azért vagy az egész emberiséget meg kell rónunk, vagy senkit sem illethetünk e szemrehányással, mint De Maistre gróf meg- jegyzé. 1 2) c) Az eretnekségek jellege. — Az inquisitiá szigorú eljárásának utolsó oka a középkori eretnekségek jel­1) Hist, critique de l’inquisition d’Espagne, tom. 1. 226 1. stb. 2) Lettres sur l’inquisition.

Next

/
Thumbnails
Contents