Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Bevezetés - Módszer és felosztás

4

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

kormányok is nyilvános intézkedéseikben. De az erkölcsi törvény hirdetése, meghatározása, vagyis az egész világra vonatkozólag meghatározni azt, hogy mi tisztességes, mi nem, mi jogos, mi jogtalan, mi szabad s mi tilos, mind ez az egyház dolga, és éppen ebben áll isteni küldetése. Ily módon történik az észnek a hit alá való rendelése, s ez szabja meg az alárendelés helyes mértékét. Mint minden tudomány, úgy a társadalmi és politikai tudomány is saját körében szabadon érvényesitbeti a maga különös elveit és módszerét, de mégis óvakodnia kell, hogy a hit s az egyház jogkörébe eső ügyekbe bele ne avatkozzék.

b) Ehhez járul még, hogy az államtudományban jártas ész, ha általában a társadalom és a kormányzás mivoltáról helyes fogalmai vannak, nagyon megkönnyiti az egyház jogainak meghatározását és körülirását is. Az emberi ész gyakorolhatja elmeélét az isteni dolgokban is, Jézus Krisztus positiv müveiben kutathat, hogy az azokból folyó logikai és természetes következtetéseket levonja. Világossá tehetjük a dolgot példával ; minthogy az egyház Isten akaratából nyilvános s tökéletes társaság, a józan ész természetes világa mellett e tényből teljes joggal következtethetjük, hogy az egyháznak joga van, még pedig szoros értelemben vett joga van arra, a mi minden hasonló társadalmat megillett, hogy megszerezhesse mindazon eszközöket, melyek létéhez, terjedéséhez és küldetésének teljesitéséhez szükségesek, hogy joga van ingó s ingatlan vagyonnal bírni ; e zárkövetkeztetés a feltételes természeti jognak követelménye, t. i. feltéve, hogy az egyház csakugyan oly természetű, mint előre bocsátottuk.

c) Azonfölül megeshetik, hogy e kölcsönös viszony vizsgálásánál oly nehézségekre bukkanunk, melyeket látszólag semmikép sem lehet megoldani a tevőleges isteni törvény, vagy a kinyilatkoztatás alapján ; ez esetben a tiszta és józan ész segítségére szorulunk, hogy azok megoldását a természetjogban, a méltányosság, hasznosság és szükségesség okaiban keressük.

d) Jóllehet az ész végtére is egymaga sohasem lesz