Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

280

d) tehát az állam köteles megbüntetni minden, az egy- '^'íeAr- ■ 'e- '* ház ellen irányuló támadást; az egyházzal együtt kell küz- - denie az eretnekség, schisma és apostasia ellen. E két utóbbi

pont bővebb fejtegetésre szorul, s ez fogja képezni e fejezet c ' ./ harmadik czikkének tárgyát.

III. Mikor és mily feltételek alatt van megengedve a kölcsönös védelem. — Még azt kell előadnunk, hogy mikor és mily módon kell a két hatalomnak a szövetségből származó kötelmeit teljesíteni.

E tekintetben az egyháznak Isten által parancsolt kötelmei olyanok, hogy azok teljesítése nem okoz nagy nehézséget ; azért figyelmünket azon kötelmekre fordíthatjuk, melyeket az állam a vallás és az egyház iránt tartozik teljesiteni.

1. Az állam nemleges kötelme föltétien, kivételt nem tűr; ez alól az állam soha sincs felmentve, az egyház mindig követelheti, és az államnak mindig lehet és kell teljesiteni, vagyis a theologusok kifejezése szerint semper et ad semper. E kötelesség értelmében az állam nem tehet semmit, ha az a természetes és tevőleges isteni törvény szerint tilos ; mert e tilalmat áthágni annyi, mint rosz- szat tenni, vétkezni, a mi pedig soha sincs megengedve ; a keresztény erkölcstan ebben a tekintetben nem tűr kivételt.

2. A tevőleges közreműködésből származó kötelmek egészen más szempont alá esnek. Ezek teljesítésénél tekintettel kell lenni azon szabályokra melyek az említett kötelmek természetéből és tárgyából folynak.

a) Első tekintetre is világos, hogy vannak isteni és emberi törvények, melyeket az állam nem láthat el közvetlen szentesítéssel (directa sanctio) és az egyház e téren soha sem vette igénybe az állam segélyét ; ennek bebizonyítása végett elégséges szemügyre venni a főbb parancsokat, a melyek minden keresztényt köteleznek ; ilyenek a hit, remény és szeretet felkeltése, az imádkozás, bizonyos napokon misehallgatás, az évi gyónás, a húsvéti áldozás stb. Nem lehet külső eszközökkel oly vallási tényeket kicsikarni, melyek szabad elhatározást tételeznek fel, úgy, hogy e nélkül semmi értékök sincs ; már pedig a világi hatalomnak az akaratra nincs be-