Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
248 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. logusai mind a két szélsőséget kerülik és az arany közép utón haladnak. Ugyanis az ő véleményök szerint az uralkodó felelős a lelki hatalomnak, a mely a világ minden hatalma között a legerősebb, legbölcsebb és legigazságosabb ; s ez a körülmény a lehető legjobban biztosítja az alattvalókat a kény- uralom ellen; és mivel csakis ezt a bölcs és részrehajlatlan hatalmat ruházzák fel azon joggal, melynek értelmében vallási okokból az engedelmesség és a hűség kötelékét feloldhatja, ez által hatalmas torlaszt emelnek a zavargás és forradalom szelleme elé. Ki ne ismerné ama pusztitást, melynek az volt oka, hogy az alattvalók a lelkiismeret szabadság vagy a vallás nevében és ürügye alatt a magok részére követelték az uralkodó feletti Ítélkezés jogát? Jó lesz megjegyezni Bossuet ide vonatkozó szavait. „Világosabb a napnál — úgymond — hogy, ha e két nézetet összehasonlítjuk, t. i. azt, mely a világi uralkodót a pápának veti alá, és azt, mely a nép alá rendeli, — az utóbbitól mindjárt az első pillanatra jobban kell félnünk. A tapasztalás igazolja állításunkat, és századunk több és szomorúbb példát nyújt arra, — mikép bánik el a nép kegyelmet nem ismerő ítélete a királyok személyével és hatalmával, — mint 6 vagy 7 század oly népeknél, melyek Róma ebbeli jogát elismerték.“ Minthogy a gallikán nézetet gyakorlatban soha sem követték és nem is fogják követni, — mert az nyilvánvaló igazságtalanság az emberiséggel szemben és ellenkezik az ember természetes érzetével, — a meaux-i püspök e vallomásából egészen jogosan vonjuk le azt a következtetést, miszerint igen nagy jótétemény áradt a népekre a letűnt századok folyamán abból, hogy vitás ügyeiket az egyház itélőszéke elé vitték, azon itélőszék elé, melynek tekintélyéhez hozzáfogható nem létezik, és mely, — ámbár ily dolgokban nem csalhatatlan, — mégis a bölcseség, az okosság és részrehajlatlanság legnagyobb biztosítékait nyújtja. — Napjainkban az egyház ité- lőszékéröl semmit akarnak tudni ; jobbnak látják magukat a diplomatia ügyességére, congressusokra és conferencziákra bízni !) Defense de l’histoire des variations n. 55.
