Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
207 MO ÜL AKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. lével, az egész egyházban elfogadott azon tannal, mely az ex cathedra szóló pápa csalatkozhatatlanságáról, mindent, még az egyetemes zsinatokat is túlszárnyaló tekintélyéről és a fejedelmek világi jogaira vonatkozó közvetett hatalmáról mindenütt el van terjedve, a mely utóbbit különösen oly kérdésekben veszi igénybe, midőn az egyház vagy vallás érdekei megsértetnek. Boldog emlékű közvetlen elődünk, XII. Kelemen alatt komolyan szóba jött e mü kárhoztatása, s ha utóbb mégis elálltak a kárhoztatástól, úgy az nem annyira az egyház körül oly kitűnő érdemekkel biró szerző iránti tiszteletből, mint inkább azon alapos félelemből történt, hogy abból uj viszályok keletkezhetnének.x) A második pontban azonban látni fogjuk, hogy az egyháznak a világi dolgokra vonatkozó közvetett hatalma, melyről a nagy pápa beszél, nem más, mint a lelkiekben való közvetlen hatalom. Tagadhatatlan, hogy azon vitában, mely a gallikán hit- tudósok és azok között, a kiket helytelenül neveztek ultra- montánoknak, az alapelvre nézve, — t. i. hogy a kulcsok hatalma, melyet az egyház az Istentől nyert, magában foglalja-e az uralkodók világi hatalmának szabályozási jogát midőn azt a vallás és üdv követelménye szerint és érdekében használni kötelesek; és hogy tartoznak-e a fejedelmek bizonyos esetekben tetteiket az egyház kulcshatalmának Ítélete alá vetni, — e pontra nézve sok évszázad óta minden hittudományi iskolában, a francziaországiak kivételével, tökéletes megegyezés uralkodott és uralkodik ; sőt a XVII. század közepéig Francziaországban sem találkozott nevezetesebb iró, ki az ellenkezőt vitatta volna. A hittudósok tanaiban észlelhető eltérések csak e hatalom határaira, az abból folyó további következményekre, az annak használatát törvényesítő körülményekre, annak gyakorlási módjára, szentesítésére stb. vonatkoznak és nem e hatalom forrására és *) *) Bullarium, mechelni kiadás XIII. k. 106.1. — XIV. Benedek ezen szavaira támaszkodva vetette el IX. Pius a következő tételt : „Az egyház világi dolgokban sem közvetetten, sem közvetett hatalommal nem rendel- kezketik“, (Syllab. n. XXIV.) jóllehet ezen tétel a szóban forgó vitát is érinti.
