Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

198

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

Phillips Gy.1), Huguenin * 2). — És úgy látszik, hogy Feneion sem idegenkedett tőle. Plans de gouvernement ez. művében következő szavakban fejezi ki nézetét : „Róma hatalma a világi ügyekre nézve : — ha az közvetlen, úgy képtelenség és veszélyes ; — ha közvetett, akkor nyilvánvaló, jóllehet tévedhet az esküre vonatkozó véleményében; de trónjától senkit és sohasem foszthat meg.“ 3) De úgy látszik, ő maga sem volt eléggé tisztában a dologgal. 4 5)

Az utóbbi időkben a szentszék magatartása és nyilatkozatai is e harmadik rendszer felé látszanak hajolni. Anto- nelli bibornoknak 1870-ben márcz. 19-én a párisi nuntiushoz intézett levelében kifejtett eszméi egészen e rendszer híveinek kedveznek; nemsokára alkalmunk lesz e figyelemreméltó okmány szövegét idézni. Azt mondván, hogy a szt. szék okiratai manap Bianchi tanának látszanak kedvezni, ezt csakis a rendszer alapjául szolgáló elvekről értjük, és nem terjesztjük ki állításunkat azon következtetésekre, melyeket abból a fejedelmek letételére nézve lehoztak.

Történelmi rendszerek. — Tannak tekintélyes irók, kiknek a római iskola tanához és a pápa kiváltságaihoz való ragaszkodását kétségbevonni nem lehet, kik azonban mégsem fogadják el az imént érintett következtetéseket. Ámbár sze- rintök az állam közvetve alá van vetve az egyháznak, de azt sohasem fogadták el, hogy az uralkodók iránt tanúsítandó engedelmesség kötéléke az isteni vagy természeti jog alapján tisztán vallási indokból akár közvetlenül, akár közvetve felbontható volna. Azon rendkívüli hatalom valódi okát, melyet a pápa a középkorban gyakorolt, az emberi vagy történeti jogban találják. Ezen irók közül csak P. Taparelli d’Aze- gliot6), Gosselint *), Phillips Györgyöt 7), Mgr. Fesslert8),

*) Id. mű, 2. köt. 116. §.

s) Expositio meth. jur. can. tom. IL, 310. old. Paris 1867

3) Lásd Dissert, de auctorit. Summi Pontit, cap. XXVII. és XXIX.

*) Lásd Essai sur le gouvernement civil, chap. X. és XVIII.

5) Droit naturel, liv. V, ch. I. n. 1033. és CXVI. jegyzet, tom. VI. 267. old.

6) Pouvoir du Pape au moyen âge lie part, chap. Ill, art. II Lö-