Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 193 elméletben van meg ; mert semminemű gyakorlati eredménye nincs. Azon hittudósok szerint, akik az első rendszer mellett lépnek sorompóba, a világi ügyek intézésének joga a pápa rendes jogai közé tartozik, a pápa küldetésének egyik rendes eszköze ; mig Bellarmin azt mondja, hogy ez csak rend- kivtili küldetés, rendkívüli esetekre szóló meghatalmazás. Mi Bellarmin tanának a következménye? Az, hogy a pápa közvetett hatalmát csak akkor gyakorolhatja, midőn azt a vallás érdeke és a lelkek üdve kívánják. — Jól van ; csak hogy éppen ezt állítják a közvetlen hatalom követői is. Ámbár a pápának mindakét rend kormányzásában egyenlő jogot tulajdonítottak, azért mégis úgy vélekedtek, hogy gyakorlatban a politikai hatalmat csak rendkívüli esetekben veheti igénybe, és csak akkor, ha ez az egyház javára nézve szükséges vagy hasznos. •A második különbség nem egyéb, mint az első tételből levont jogi következmény. A közvetlen joghatóság híveinek éppen azért, mivel a pápának f o-n s ő b b és rendes világi hatalmat is tulajdonítottak, ezen hatalom tényeit akkor is érvényeseknek kellett tekinteniük, ha mindjárt elegendő ok nélkül történtek volna is. Bellarmin rendszere szerint ez utóbbi esetben a pápa intézkedéseit semmiseknek kell tekintenünk, mert ő csupán rendkívüli hatalommal bírván, csak akkor avatkozhatik a világi ügyekbe, ha a vallás szükségei elegendő indító okot nyújtanak. — Elméletben e különbséget tagadni nem lehet ; de ez tisztán csak speculate valami. Gyakorlatban Bellarmin és hivei szintén köte- lezvék a pápa minden tényét törvényszerűnek elismerni, mert annak megítélése, hogy egyáltalán van-e ok és elégséges-e, kizárólag a fensőbb hatalomhoz, a pápához tartozik. A két rendszer e futólagos elemzése, úgy hiszszük, eléggé bizonyítja állításunk igaz voltát, mely szerint a két rendszer közötti különbség inkább csak látszólagos, mint tényleges. Említésre méltó még azon körülmény is, hogy úgy az egyik mint a másik elméletnek alapját képező bizonyítékok végelemzésben teljesen azonosak. M o ul art, az egyház és az állam. 13