Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
138 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. ELSŐ FEJEZET. A KÉT TÁRSASÁG KÜLÖNBÖZÉSE. — HATALMOK SOUVERENITÁSA. — AZ EGYHÁZ TELJES FÜGGETLENSÉGE. Első czikk. A lelki és világi társaság különbözése. [. Jézus Krisztus előtt. — Sok kitűnő hittudós azt állítja, hogy a két társaság közötti különbség csak Jézus Krisztus eljövetelével kezdődik. Kétségtelen tény, hogy a kereszténység e különbséget sokkal világosabban és határozottabban jelölte meg, mindazonáltal a régi népeknél sem volt teljesen ismeretlen. A történelem meghazudtolja a rationalis- tákat, a kik arra törekedtek, hogy a katholikus tant az emberi nem egyetemes hagyományával és az értelem természetes belátásával ellenmondásba hozzák. Tények és Írott emlékek tesznek arról tanúságot, hogy a legtöbb pogány nemzet nemcsak hogy ismerte a világi és lelki hatalom között levő különbséget, hanem gyakorlatilag is érvényesítette. Tény, hogy bár az óvilág legrégibb történetének szakába vándoroljunk is vissza, mindig és mindenütt ott találjuk a forum mellett a templomot, a trón mellett az oltárt, az állami tisztviselők mellett a papot, a király oldalánál a főpapot, vagyis találunk vallási társaságot és papi hatalmat, mely különbözik a világi társaságtól és a világi hatalomtól. Azért maguk a hitetlen nemzetek is, jóllehet a legnagyobb tévelyek sötétségében botorkáltak, az istenség tiszteletét minden földi dolog fölé helyezték. Ok a vallást oly nagy és oly szent dolognak tekintették, hogy, nem mervén ügyeibe avatkozni, annak gondozását kizárólag az isteni óra-
