Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
132 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. men lépne fel igényeivel ? Hivatása az igazságot a külső rendben győzelemre juttatni. De az igazság terjedelmének meghatározása és indokainak kifejtése nem tartozik hozzá. Senki sem rendelte a vallás és erkölcs birájává. Az igazság, igazságosság, erkölcs csak oly tekintély jogkörébe eshetnek, melynek hatalma van a lelkiismeret felett, és a mely az észnek bebizonyítván törvényességét és tanainak biztosságát, azt kötelezheti is, vagyis a vallás és erkölcs az Isten által alapitott egyházi tekintély jogkörébe esik. ’) „A polgári törvények, monda Fauchet Kolos az 1789-iki nemzetgyűlésben, erkölcsöt soh’ sem teremthetnek, azt követniök, szorgalmazniok kell. Első törvénye a vallás, mely valameny- nyinek alapja. Ott virágzanak jó erkölcsök, a hol az egyház mondja, hogy jók. Valamennyi világi hatalom együttvéve egy mákszemnyit sem vonhat le ezen elv igazságából. Ha egyszer elfogadtuk az egyház tekintélyét, úgy a kormány tekintélye minden olynemü működésben, mi az erkölcsiségre vonatkozik, azzá lesz, minek lennie kell, vagyis tisztán végrehajtó tekintély.“ Ezen elvek félredobása egyértelmű volna mindkét hatalomnak s jogaiknak összezavarásával, azonos volna oly zavar előidézésével, melynek következményei ép oly vészthozókká válnának a valódi polgári s politikai szabadságra, mint a vallás és a lelkiismeret szabadságára. 2. Az embernek kötelessége teljesítéséhez malasztra van szüksége. — Még a természetfölötti világosság sem elegendő az embernek. Mert az nem elég, hogy az ember kötelmeit kellően megismerje, hanem erőre is szüksége van, hogy azokat teljesítse. Bizonyára nem tagadható, hogy szabadok vagyunk, de nem kevésbbé igaz, hogy akaratunk nagyon gyönge; szabadok vagyunk, de rabjai a bűnnek. Két elv, két kisértés igyekszik az embert hatalmába keriteni ; az egyik fel akarja emelni, a másik iparkodik lealacsonyitani ; az egyik a jó, nemes, örökkévaló után törekszik, mig a másik az aljast, a köznapit és a mulandót *) *) V. ö. Dechamps. La cause catholique 64. s köv. 1. 109 s köv. 1. Tournai 1862.
