Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
MOÜLART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 125 utolsó szikrája is kialudt. A naturalismus, midőn széttépi azon viszonyt, mely a hatalom felállításának czélja és az alattvalók végrendeltetése között van, szükségképpen a társadalom czéljának megrontására és meghiúsítására vezet, mert a polgári erkölcsök meglazulnak és elvadulnak ; s ezáltal szülője lesz azon hajnak, melyre a pápa 1864. decz. 8-kán kelt s a legnagyobb figyelemre méltó okmányában figyelmez- teté a világot: „Ki nem látja által, úgymond, ki nem érzi élénken, hogy a vallás kötelékéből kivetkőzött társadalomnak nem lehet más czélja, mint kincsek halmozása, s tetteiben nem képes más törvényt követni, mint a telhetetlen vágyét, hogy szenvedélyeit kielégítse és gyönyöröket vadászszon?“ Még szembe- szökőbbé válik ez, ha második tételünket is bebizonyítottuk. 3. A naturalismus még a társadalom ideiglenes jólétével is ellenkezik. — A vallási egység. — Nemcsak alattvalóinak örök üdvére való tekintetből köteles a hatalom az igaz vallást, a kereszténységet tisztelni, s a körülményekhez képest hathatósan védeni ; de köteles ezt megtenni a társadalom ideiglenes vagy politikai jólétére való tekintetből is ; már pedig a földi jólét különös és közvetlen czélja a világi hatalomnak. Mindenki elismeri, hogy a társadalmi egység az első és legfőbb tényező valamely nemzet nagyságában s boldogulásában; a szakadozottság, mely bizonyos tekintetben a politikai testület lelkét, a nemzeti lelkületet semmisiti meg, gyöngeséget, betegséget, halált von maga után. Ez az egészséges emberi elme s a mindennapi tapasztalat által támogatott igazság. Az egység megvalósításához azonban mindenekelőtt megkivántatik a vallásban való egyezés — a hitegység. Egy és ugyanazon vallás, már csak az által is, hogy a társadalmi és egyéni élet minden nagy rejtvényét és az eredetünkre, rendeltetésünkre s ennek eléréséhez szükséges eszközökre, Istenhez és embertársainkhoz való viszonyunkra vonatkozó kérdéseket egyformán oldja meg, a népben egyforma gondolkozásmódot, egyenlő érdekeket teremt, az összmükö-
