Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam

69

MOUpAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

Ez alapfogalomból könnyű a társadalmi hatalom jogait leszármaztatni. Mivel az általános akarat az egyéni akaratnyilvánításokat képviseli, mindig azt kell akarnia, a mit mindegyik akar és ebből viszont az következik, hogy a hatalom a társulat egy tagjának sem árthat.

Ebből az következik, hogy az alattvalóknak semmiféle garantiára sincs szükségük a hatalom túlkapásai ellen.

Továbbá következik, hogy az általános akaratnál, mert ez a nép akarata, nem létezik felsőbb hatalom, hogy az semmiféle törvénynek sincs alávetve, csalhatatlan, nem tehet semmi rosszat. Még az sem kívántatik, hogy a törvény észszerű legyen.

„A népnek, — mondja Rousseau, — nincs szüksége észszerű okra, hogy tetteit érvényeseknek nyitvánitsa.“ Sőt maga-magát meg is semmisítheti ; „mert kinek áll jogában a népet megakadályozni, ha ez önmagának rosszat kíván tenni.*

Végre következik, hogy mindenkinek kötelessége az általános akaratnak engedelmeskedni, mert ez mindig jogos és helyes, s erre a hatalom által kényszeríthető is ; mert Rousseau szerint az egyesség hallgatagon magában foglalja azon kötelezettséget, hogy bárki, ha vonakodnék a közakaratnak engedelmeskedni, az egész testület által erővel is kényszeríthető arra ; a mi pedig nem jelent mást, mint hogy kényszerítik az embert, hogy szabad legyen. — Ily módon minden polgárnak, jóllehet a nemzet akaratára van utalva és annak van kiszolgáltatva, személyes függetlensége teljesen biztosítva van.“

A mint látható, mindkét iró, habár a formát illető kérdésre nézve, mely nem is olyan nagyon fontos, eltér, — ugyanazon végeredményre jut. — Az által, hogy az isteni jog helyére tisztán emberi jogot állítanak, végeredményben a legszörnyübb önkénynek vetik meg alapját, Hobbes a monarchia, Rousseau a köztársaság önkényét törvényesíti.1)

IV. A gallikánusok. - Más írók az ellenkező szélsőségbe esve, a hatalom köréből minden emberi elemet kikü’) Lásd még az 1864. decz. 8 encyclicát és „la liberté Adresse aux évegnes“ 13. és következő lapjait.