Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
68 MUNKÁLATOK 46. EVP. gyöngített alakban, ő reá támaszkodott, mint Twestennél, Nitzschnél, Sacknál, Müller Gyulánál ; a távolabb balról álló Neander, Ullmann, Umbreit, Lücke, Olshausen, Hundeshagen mesterökül tekintették. De Wette, Hase, Bleek, Baumgarten-Crusius, Thilo, Schwarz, Gieseler, Credner, Schweizer. A rationalista kritikusok átvették szellemét, és maga a pietismus is erős ösztönzést nyert tőle. A Schleiermachertöl kiinduló mozgalom hullámai túlcsaptak az egyeztető theologia határain, mely többé-kevésbbé az ő szelleméből táplálkozott, egészen azokig, kik szorosan az egyházias- ság, valamint kik a leghatározottabb tagadás emberei voltak. Dorner,1 a «positiv» theologus, ezen szavakkal tünteti föl Schleiermacher érdemét : « A testvérek községében ápolt jámborságának bensősége által, melyben a megváltó iránti szeretet képezi a központot, valamint szelleme s architektonikus éles eszének módszeres ereje által átmenetet képezett egy új evangélikus theologiához. Főérdeme az, hogy a rationalismus és su- pernaturalismus közt létező ellentétet benső módon, azaz elvileg megdönté, s ez oly tudományos tény, mely csak úgy sikerülhetett hogy a jogosultat mindkettőben nem az eklektikusok módja’ szerint, hanem bizonyos, mindkettőt felülmúló elv által össze- köté. Kiváltképen a hittant (Glaubenslehre) regenerálta az által, hogy a keresztény igazságnak az öntudatban való szükséges igazolását tanította. Ő az, ki az egyház [eszméjét erővel és lelkesedéssel ismét érvényesité. Az erkölcstant az egyediség jelentőségének ismerete és a jóról szóló tana által alakitá. Az exegetikus theologiának pedig példát nyújtott a hitből származó kritikára. Tagadja azonban, hogy Istenről valamit tudhatunk és szerinte csak a jámbor érzület az egyedüli alak, melyben a föltétien lény szellemileg felfogható. A theologia, mely Istenről való tudás nem lehet, szerinte csak a keresztény öntudat, vagy a keresztény jámborság tudománya, tehát csak öneszmélet.» Persze máskép Ítél Baur F. Chr,1 2 ki a «Tizenkilenczedik 1 Geschichte der protest. Theologie 794. 1. 2 1862. 188 és köv. 1. 204 s köv. 1.
