Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A KERESZTÉNYSÉGTŐL VALÓ ELPART. A LIB. PROTEST.-BAN. 59' történelmi Krisztus személyéről és jelentőségéről megegyező véleményt nem adhat elő,1 egy rabbinus oktatását volt kényte­len kikérni: «Nyíltan kimondjuk, a mi modern, az nem keresz­tényi és a mi keresztényi, az nem modern. A kereszténység 18 század előtt elérte befejezettségét, minden további haladást (lé­nyeges változást) távol tart magától, s azt üldözte s üldözi még most is, nemcsak túlnyomó része, a katliolicismus, hanem a kereszténység kisebb része is a Protestantismus, a mely némi tért engedett ugyan a történelmi fejlődésnek, a hol azonban a theologiai körökben túlnyomólag uralkodó vallásosság minden modern ellen, mint legdühösebb ellensége ellen küzd. A modern műveltség vallási tekintetben a zsidó monotheis- nxusra, tudományos és művészeti tekintetben a görö­gökre támaszkodott, ellenben a kiváltképen keresztényit részben el nem ismerte, részben pedig megvetette ... A modern szellemi fejlődés, a kereszténységre gyakorolt befolyás,mely pe­dig annak okozója. A műveltségnek ezen általános fejlődése elöl azonban a zsidóság sem zárkozott el, hanem inkább hozzási­mulni s vele erejéhez mérten közreműködni iparkodott. . . Mi­vel csaknem három száz év óta a műveltség élén azon népek állanak, a melyeknél a kereszténység a hivatalosan uralkodó vallás, a mint az előbbi századokban azon népek, melyek az Is­lam követőinek vallották magokat, azért a kereszténység feljo­gosítva érzi magát arra, hogy a modern culturát saját művének nyilvánítsa . . . rámutat arra, a mit elvitattak tőle, ellenkezése daczára befogja fejezni, mint saját müvére.»2 Kellemetlen dolog, hogy valakinek ilyeneket kell mondani, de megérdemlik azok, kik XVIII. század után a keresztény val­lás helyére Krisztus vallását akarják helyezni, s a keresztény­ség egész fejlődését egészségtelennek, abnormisnak tartják. S a fentemlitettek, a kik Jézus történelmi képével szemben rendkí­vüli közönyösséget tanúsítanak, bátran kezet nyújthatnak azon rabbinusnak, a ki mondja: «A kereszténység és a zsidóság kö­zött levő lényeges külömbséghez tartozik az is, hogy ez nem egy * 8 1 Der zweite deutsche Protestantentag. sept. 27. Holzmann első tétele. 8 Geiger. A. i. m. II. 190. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents