Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

VIII Es itt egy utópillantást vetve a múltba, dicsőült önérzettel kiáltjuk elődeink után, hogy nem hiú re­mény fejében izzadtak pályájok homokján. Mert ha az igazi, fájó lemondással, nagy hősi önfeláldozással szerzett érdemek elismerése e földön édes jutalom, akkor a ne­mes bár, de erőtlen törekvések méltánylása bizonyára magas pályabér. Ezért küzdünk mi is, irodalmi őseink nymbusának méltatlan örökösei. Egy szent elhatáro­zásra emeljük szivünket az uj félszázad pirkadó haj­nalán, hogy híven megőrizzük letéteménybe nyert örökségünket. És hogy tettleg is bebizonyítsuk szándékunk ko­molyságát, e kiadvány közrebocsátásával akarjuk be­igazolni, hogy a jelen évben mily erkölcsi hasznot Ígérő törekvést fejtettünk ki ennek meg valósításában. Kiadványunk tartalmi berendezése felett részben a czélzatos választás, részben a szabad pályázatok tárgyi minősége döntött. De örömmel jelezhetjük, hogy alaki tekintetben a korszerűség igényeinek kielégítése szerencsésen sikerült. Hettinger „Krisis des Christen­thums“ czímű magyarított műve, Hartmann ha­sonló czímmel biró művének alkalomszerű czáfirata. A protestáns bölcselő, felekezetében négy század böl­cseleti vívmányainak szülő-anyját dicsőíti. A protes- tantismus örökké ifjú ereje, záloga a társadalom szel­lemi újjászületésének. A katholicismus életképtelen, erkölcsi dermedtség nyűge alatt sorvadó halott. — Hettinger bámulatos elmeéllel e vádat szerzőjére há­rítja vissza. Bevitatja, hogy a modern protestantismus a keresztény jellegből teljesen kivetkőzött, s a pogány vallásrendszerek erkölcsi alapjára sülyedt. — A Frak- nói jutalommal koszorúzott „Katholikus vallásos köl-

Next

/
Thumbnails
Contents